Lavrov felvetette, hogy az orosz és az ukrán delegáció által 2022 márciusában
majdnem jóváhagyott isztambuli megállapodások szolgálhatnak egy ilyen rendezés
alapjául, mivel
- azok előírják Kijev hivatalos tartózkodását a NATO-csatlakozástól, valamint
- biztonsági garanciákat jelentenek Ukrajna számára, ugyanakkor
- elismerik „a jelenlegi realitásokat”.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök is
felsorolta az Ukrajnával való békerendezés előfeltételeit, amire Kijev fegyveres
betöréssel válaszolt az oroszországi Kurszki területen.
Eközben az Egyesült Államok és más NATO-országok nyíltan
kinyilvánították, hogy „stratégiai vereséget” akarnak okozni
Oroszországnak.„A körülmények között nincs más választásunk,
mint folytatni a különleges katonai műveletet
mindaddig, amíg az Ukrajna által jelentett
fenyegetések el nem hárulnak” - mondta Lavrov, megjegyezve,
hogya legnagyobb árat ebben a konfliktusban az ukránok
fizetik, akiket »saját hatóságaik kíméletlenül a
háborúba taszítanak, hogy ott lemészárolják őket«.A külügyminiszter hozzátette, hogy
bár Oroszország több mint egy évtizede próbálja
megoldani az Ukrajna körüli válságot,
erőfeszítéseit Kijev és a Nyugat többször is
aláásta.Lavrov rámutatott
- az Egyesült Államok által támogatott 2014-es Majdan puccsra,
- az ENSZ által jóváhagyott minszki megállapodásokra, amelyekről Ukrajna,
Németország és Franciaország nyíltan azzal hencegett, hogy soha nem is
szándékoztak azokat betartani, valamint - a 2022 márciusában kötött isztambuli békemegállapodásra, amelyet
VolodimirZelenszkij végül nem volt hajlandó aláírni az akkori brit
miniszterelnök, Boris Johnson nyomására.