Ezek az értékelések azonban nem veszik figyelembe, hogy Kína védelmi ipari bázisa
milyen mértékben növekszik.
- A gazdasági kihívások ellenére az ország védelmi kiadásai ugrásszerűen
nőnek. - Kína olyan fegyverrendszereket fejleszt, amelyekkel fel akarja venni a versenyt
az Egyesült Államok elrettentési potenciáljával. - Az ázsiai ország már felzárkózott az Egyesült Államokhoz a tömeges és
nagyüzemi fegyvergyártás képessége terén.
Néhány területen már vezet is:
a világ legnagyobb hajóépítőjévé vált, kapacitása nagyjából 230-
szorosa az Egyesült Államokénak.
- 2021 és 2024 eleje között Kína hadiipara több mint 400 modern
vadászrepülőgépet és 20 nagy hadihajót gyártott, - megduplázták az ország nukleáris robbanófejkészletét és
- több mint kétszeresére növelték a ballisztikus és cirkálórakéták készletét.
- Ugyanebben az időszakban Kína 50 százalékkal növelte a műholdindítások
számát. - Az ország ma már öt-hatszor olyan gyorsan szerez be fegyverrendszereket,
mint az Egyesült Államok.
John Aquilino admirális, az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni
Parancsnokságának korábbi vezetője ezt a katonai terjeszkedést „a második
világháború óta a legkiterjedtebb és leggyorsabb terjeszkedésnek” nevezte. Kína hadiipara ma már katonai nehézsúlyú, és az Egyesült
Államok védelmi ipari bázisa nem tud lépést tartani vele.
Az amerikai rendszerből hiányzik az a kapacitás és rugalmasság, amely lehetővé
tenné a hadsereg számára, hogy elrettentse Kínát – és ha kitör egy konfliktus, egy
háborút az indo-csendes-óceáni térségben.
Hszi Csin-ping kínai elnök világossá tette, hogy világszínvonalú hadsereget akar
létrehozni.
Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú része egy olyan védelmi ipari bázis kiépítése,
amely képes előállítani a katonai erők számára szükséges hardvert (például hajókat,
repülőgépeket, tankokat és rakétákat) és szoftvert (például a parancsnoki, irányítási,
kommunikációs és hírszerzési technológiát és rendszereket).
Az elmúlt évtizedben Kína a hadeszközök gyártásában az Egyesült
Államok komoly versenytársává vált.