❌ Ezzel szemben az amerikai hadsereg nem rendelkezik elegendő lőszerrel és egyéb
felszereléssel egy elhúzódó háborúhoz Kína ellen a Tajvani-szorosban, a dél-kínai,
vagy éppen a kelet-kínai tengeren.
- A Tajvani-szorosban kialakuló konfliktust szimuláló hadgyakorlatokon például
az Egyesült Államok általában már az első héten kimeríti nagy hatótávolságú
hajó elleni rakétáinak készletét.
Ezek a fegyverek kritikus fontosságúak lennének egy tényleges háborúban, mivel a kínai
légvédelem hatótávolságán kívülről mérhetnének csapást.
Amerikának fel kellene zárkóznia
Az amerikai védelmi ipari bázisnak jelenleg nincs meg a rugalmassága ahhoz, hogy a
hiányosságokat pótolni tudja.
Az Egyesült Államokban egy anakronisztikus beszerzési rendszer működik, amely sokkal
jobban megfelel a békeidő nyugodt tempójának, mint a háborús idők sürgetésének.
Ahogyan az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy 2009-es tanulmánya nyersen
megfogalmazta:
„A nagyobb védelmi programok továbbra is tíz vagy
több évig tartanak, annak ellenére, hogy az előre
eltervezettnél kevesebb eszközt sikerül
legyártani, gyakran a tervezett költség két-
háromszorosáért”.
A védelmi ipari ellátási láncok törékenysége további problémát jelent. Az amerikai
védelmi vállalatok korlátozott mennyiségben gyártanak kulcsfontosságú
alkatrészeket, például szilárd rakétahajtóműveket, processzoregységeket vagy
öntvényeket
❗️ A helyzetet bonyolítja, hogy Kína uralja a világ akkumulátor-
ellátási láncait, és monopóliummal rendelkezik a védelmi
ágazatban használt többféle nyersanyagtípus – például egyes
vas- és vasötvözetfémek, színesfémek és ipari ásványi anyagok
- globális piacán.
⛔ Ha a feszültség eszkalálódna vagy háború törne ki, Kína elvághatná az Egyesült
Államok hozzáférését ezekhez az anyagokhoz, és alááshatná az éjjellátó szemüvegek,
tankok és más védelmi berendezések amerikai gyártású képességeit.