Katie Hasson, a kaliforniai Center for Genetics and Society társigazgatója elmondta:
„Az egyik legnagyobb probléma az, hogy
normalizálja a „felsőbbrendű” és „alsóbbrendű”
genetika gondolatát.”Az ilyen technológiák elterjedése - mondta - „megerősíti azt a meggyőződést, hogy az
egyenlőtlenségek inkább biológiai, mint társadalmi okokra vezethetők vissza”.
„Betegségmentes, okos, egészséges”
Michael Christensen, a Heliospect dán vezérigazgatója, egykori pénzpiaci kereskedő
számára a genetikai szelekció fényes jövőt ígér.
„Mindenkinek annyi gyermeke lehet, amennyit csak
akar, és alapvetően betegségmentes, okos,
egészséges gyermekei lehetnek; ez nagyszerű lesz” -
büszkélkedett egy 2023 novemberében tartott videóhívás során.A beszédét a Hope Not Hate beépített kutatója hallgatta, aki egy családalapításra vágyó brit
szakembernek adta ki magát. Több online találkozó során a csapat bemutatta „poligén
scoring” szolgáltatásukat. A Heliospect nem végez IVF-et, hanem algoritmusok segítségével
elemzi a szülők által szolgáltatott genetikai adatokat, hogy megjósolja az egyes embriók
konkrét tulajdonságait.
A csapat körbevezetést nyújtott a tesztelési weboldalukon, amely egyelőre nem nyilvános. A
bemutató során azt állították, hogy a 10 embrió közül a „legokosabb” kiválasztása több mint
hat pont átlagos IQ-növekedést eredményezne, bár más tulajdonságok, például a magasság,
az elhízás vagy a pattanások kockázata a személyes preferenciáktól függően előnyben
részesíthető.
Christensen elképzelése szerint
a laboratóriumban növesztett
petesejtek megjelenése végül
lehetővé tenné a párok számára,
hogy ipari méretekben - ezer
vagy akár egymillió - embriót
hozzanak létre, amelyek közül
kézzel lehetne kiválasztani egy
elit válogatást.
A jövőben - spekulált - a kínálatot
ki lehetne terjeszteni a
személyiségtípusokra is, beleértve az
általa „sötét triásznak” nevezett
tulajdonságok pontozását.