A kilencvenes évek elején Jelcin köreiben úgy hívta fel magára a figyelmet, mint a
szentpétervári polgármester, Anatolij Szobcsak kötelességtudó helyettese, akinek a KGB
kelet-németországi szolgálatából való visszatérése után dolgozott. Amikor Szobcsak
politikailag hanyatlani kezdett, és hirtelen korrupciós vádakkal szembesült, Putyin azon
munkálkodott, hogy tisztázza őt, miközben megszervezte titkos menekülését az országból.
Ez a lojalitás lenyűgözte a Kreml prominenseit. De még ezen is túltett Jelcin és az elnök
tanácsadói szemében azzal, hogy segített tönkretenni egy olyan tisztviselő karrierjét, aki
komoly kellemetlenséget okozott a Kremlnek. Jurij Szkuratov, egy buzgó ügyész, úgy tűnt,
hogy a Jelcin család ellen bűnvádi eljárást akar indítani. Ám Szkuratov nagy horderejű
nyomozásának csúcspontján hirtelen egy olyan videó jelent meg az orosz televízióban,
amelyen meztelenül, prostituáltakkal mulatozik. Hogy elhárítsa azokat az állításokat,
miszerint a videó hamisítvány, Putyin nyilvánosan kijelentette, hogy a videó hiteles. A Kreml
szeme szinte könnybe lábadt a hálától.
Putyin olyan bürokrataként szerzett magának hírnevet, aki megvédi főnökeit és
családtagjaikat a büntetőeljárástól és az esetleges börtönbüntetéstől. Az őt figyelő
befolyásos emberek számára annál is inkább jelentőségteljesebbé tette a teljesítményét,
hogy nem tűnt opportunistának. Putyinnak például semmi haszna nem származott abból,
hogy segített a már hatalomból kiszorult Szobcsaknak. Inkább úgy tűnt, hogy Putyint valami
furcsa becsület- és kötelességtudat vezette.
Ahogy egy korábbi KGB-főnök, Oleg Kalugin fogalmazott,
„porosz típusú engedelmesség jellemezte”.
Ez az Oroszországban oly ritka tulajdonság,
párosulva a kemény munkára és a reflektorfény
elkerülésére való hajlandósággal, az ország
legbefolyásosabb posztjára repítette – írja LeVine.