Számos tagállam elutasította, hogy a már felajánlott 15 milliárd eurón túl
további kötelezettséget vállaljon, Berlin tervezett 3 milliárd eurós hozzájárulása pedig
még jóváhagyásra vár. Eddig csak Dánia többet adott, mint Franciaország, Olaszország és
Spanyolország együttvéve.
A FAZ szerint Kallasnak a finanszírozás keresztülvitelére tett erőfeszítéseit politikai botlások
hátráltatták.
A lap meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva azt állítja, hogy nem konzultált
megfelelően a kulcsfontosságú uniós országokkal, mielőtt újraindította volna a
javaslatot, amelyet eredetileg elődje, Josep Borrell terjesztett elő.Az a döntése, hogy magas rangú olasz és spanyol tisztviselőket távolított el az
Európai Külügyi Szolgálatból, szintén visszatetszést váltott ki, és egyes uniós
kormányok állítólag „dühösek” voltak - írta a FAZ.A katonai segítségnyújtáson túlmenően Kallas meggyengítette
tekintélyét Washingtonban is.
A cikk megjegyezte, hogy a Donald Trump elnök ukrajnai stratégiáját bíráló - azt
„piszkos üzletnek” minősítő - kritikája miatt Marco Rubio amerikai külügyminiszter
lemondta a februári látogatása során vele tervezett találkozót.
Az utazás során egyetlen magas rangú amerikai tisztviselő sem találkozott vele,
ami rávilágított diplomáciai elszigeteltségére. Eközben az EU vezetői sürgetik, hogy
vegyenek részt az amerikai-orosz-ukrán béketárgyalásokon, mivel attól tartanak, hogy
háttérbe szorulnak.