E fejlődés talán legkövetkezetesebb pillanata 2016-ban
következett be, amikor Donald Trump nyerte el az Egyesült
Államok elnöki tisztségét.
Azt ígérte, hogy „újra naggyá teszi Amerikát” és hogy „Amerika az első” - ezek a
szlogenek megragadták azt a populista, nacionalista, antiglobalista szellemiséget,
amely a Nyugaton belül és kívül már akkor is szivárgott, amikor az Egyesült Államok
vezette liberális nemzetközi rend még inkább megerősödött és növekedett.
Trump nem csak egy globális hullámot lovagolt meg. Az Egyesült Államok világban betöltött
szerepéről alkotott elképzelése kifejezetten amerikai forrásokból merített, bár kevésbé az
1930 - as években tetőző eredeti „America First” mozgalomból, mint inkább az 1950 - es évek
jobboldali antikommunizmusából.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Trump veresége Joe Bidennel szemben a 2020-as
elnökválasztási versenyben helyreállást jelez.
Az Egyesült Államok újra felfedezte a hidegháború utáni pozícióját, és készen állt arra,
hogy megerősítse a liberális rendet és megállítsa a populista áradatot.
Trump és a nemzeti nagyság hasonló tribünjei határozzák meg most a globális
napirendet.
● Önjelölt erős emberek, akik kevéssé tartják fontosnak a szabályokon alapuló
rendszereket, szövetségeket vagy multinacionális fórumokat.
● Az általuk kormányzott országok egykori és jövőbeli dicsőségét ölelik magukhoz,
szinte misztikus felhatalmazást szerezve uralmukra.
● Bár programjaik radikális változásokat is magukban foglalhatnak, politikai
stratégiáik a konzervativizmusra támaszkodnak, és a liberális, városi, kozmopolita elit
feje fölött a hagyományok iránti éhség és a hovatartozás vágya által mozgatott
választói rétegeket szólítják meg.
Bizonyos szempontból ezek a vezetők és elképzeléseik a „civilizációk
összecsapását” idézik, amelyről Samuel Huntington politológus az 1990-es évek elején
azt írta, hogy a hidegháborút követő globális konfliktusokat fogja gerjeszteni.
De ezt gyakran inkább performatív és rugalmas módon teszik, mintsem kategorikusan és
túlbuzgón. Ez a civilizációk összecsapása könnyedén: gesztusok sorozata és vezetési stílus,
amely
a gazdasági és geopolitikai érdekek feletti versenyt (és együttműködést)
keresztes hadjáratot folytató civilizációs államok közötti versengésként
alakíthatja át.