Az elhamarkodott békekötés helyett a Trump-kormányzatnak az ukrán szuverenitás
védelmére kellene összpontosítania, amit Putyin soha nem fog elfogadni.
Ha hagyjuk, hogy Oroszország csorbítsa Ukrajna szuverenitását, az talán a stabilitás
látszatát kelti, de háborút hozhat magával.
A látszatbéke helyett Washingtonnak segítenie kellene Ukrajnának meghatározni az
Oroszországgal való kapcsolat szabályait, és e szabályok révén a háborút fokozatosan
minimalizálni lehetne. Az Egyesült Államok ekkor képes lenne felosztani az Oroszországgal
való kapcsolatait, ahogyan azt a Szovjetunióval tette a hidegháború alatt, egyetértve abban,
hogy nem értünk egyet Ukrajnával kapcsolatban, miközben lehetséges egyetértési pontokat
keresünk a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a fegyverzetellenőrzés, az
éghajlatváltozás, a világjárványok, a terrorizmus elleni küzdelem, az Északi-sarkvidék és az
űrkutatás terén.
Az Oroszországgal való konfliktus feldarabolása egy alapvető amerikai érdeket
szolgálna, amely Trump számára kedves: az Egyesült Államok és Oroszország közötti
nukleáris összecsapás megakadályozását.
Biden, nem pedig Trump jelentette a kitérőt.
A spontán diplomáciai stílus megkönnyítheti a stratégiai szerencsére való cselekvést. Az
1989 - es európai forradalmak jó példát szolgáltatnak erre. A kommunizmus felbomlását és a
Szovjetunió összeomlását néha az amerikai tervezés mesterfogásaként értelmezték.
Pedig a berlini fal leomlásának abban az évben vajmi kevés köze volt az amerikai
stratégiához, és a szovjet szétesésre az amerikai kormányzat sem számított: az egész
a véletlen és a szerencse műve volt.
George H. W. Bush elnök nemzetbiztonsági csapata nem abban volt kiváló, hogy
megjósolja vagy irányítsa az eseményeket, hanem abban, hogy reagáljon rájuk, ne
tegyen túl sokat (a Szovjetunió ellenében) és ne tegyen túl keveset (hagyja, hogy az
egyesült Németország kicsússzon a NATO-ból).
Ebben a szellemben a Trump-kormányzatnak készen kell állnia arra, hogy megragadja a
pillanatot. Ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az útjába kerülő lehetőségekből, nem
szabad beleragadnia a rendszerbe és a struktúrába.
A szerencsés szünetek kihasználása azonban nemcsak felkészültséget, hanem
mozgékonyságot is igényel.
Ebben a tekintetben az Egyesült Államoknak két nagy előnye van.
- Az első a szövetségi hálózata, amely nagymértékben megnöveli Washington
befolyását és mozgásterét. - A második az amerikai gazdasági államvezetés gyakorlata, amely kiterjeszti az
Egyesült Államok piacokhoz és kritikus erőforrásokhoz való hozzáférését,