Mit keres egy kínai katonai repülő
Libanonban, a Hezbollah hátországában?
De ahogy minden valódi oknyomozó történetben, a válasz nem egy reptéri leszállópályán
kezdődik – hanem sokkal mélyebben: Pekingben, Washingtonban, Teheránban és Tel-
Avivban, valamint azokban a sötét tárgyalószobákban, ahol a hatalom valódi
arcvonásai formálódnak.
A kínai külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a repülő „humanitárius segélyt”
szállított Libanonba, ám a gép katonai besorolása és a nyilvánvaló időzítés – néhány héttel
azután, hogy Irán és Izrael kvázi-nyílt konfliktusba sodródott – okkal keltett aggodalmat Tel-
Avivban.
Kína évek óta építi gazdasági és infrastrukturális befolyását a Közel-Keleten – a Bejrútban
való megjelenés azonban azt jelzi: a stratégiai szándék immár katonai testet is ölt. A kínai–
libanoni kapcsolatok hivatalosan humanitárius és fejlesztési projektek köré szerveződtek, de
ez a leszállás új korszakot nyithat.
A kínai katonai jelenlét bár szimbolikus, világosan üzen: Kína nemcsak gazdasági,
hanem stratégiai szereplőként is belép a régióba – közvetlenül Izrael
szomszédságába.
1. Izrael válasza: paranoia vagy stratégiai
éberség?
„Ez nemcsak Libanonról szól. Ez Kínáról, Iránról és rólunk szól” – nyilatkozta egy
névtelenséget kérő izraeli katonai vezető a Haaretz tudósítójának.
A Jeruzsálemben megfogalmazódó félelmek szerint Kína aktívabb közel-keleti
jelenléte – különösen katonai szinten – alapjaiban kérdőjelezi meg Izrael regionális
egyeduralmát és az amerikai biztonsági garanciák kizárólagosságát.
Nem ez az első jel: az elmúlt években Kína csendben gazdasági és infrastrukturális
kapcsolatokat épített ki Iránnal, Szíriával, sőt, a Perzsa-öböl államaival is. A bejrúti landolás
e lassú, de konzekvens kínai térfoglalás első nyílt katonai gesztusa volt.
2. Izrael vörös vonalai és az USA hallgatása
Izrael, amely évtizedeken át kvázi kizárólagos katonai és hírszerzési dominanciát élvezett
Libanon felett – az 1982-es inváziótól a mai precíziós légicsapásokig – most egy olyan
hatalommal találhatja szemben magát, amelyet sem diplomáciai nyomással, sem
technológiai fölénnyel nem lehet elmozdítani.
A zsidó állam biztonságpolitikai szakértői már évek óta figyelmeztettek a kínai befolyás
növekedésére – nemcsak a Közel-Keleten, hanem Afrikában, a Vörös-tenger partvidékén,
sőt, az izraeli kikötői projektekben is. A bejrúti leszállás most ennek a folyamatnak a
kulminációs pontja.