pél dá ul az egye ne sek, a szö gek és így to vább – a fe lü le te ken
be lül is meg ha tá roz ha tó, anél kül, hogy bár mi re utal nánk a fe lü-
let fe lett vagy alatt. Ha son ló kép pen, a há rom di men zi ós hi-
per gömb gör bült alak já nak sincs szük sé ge külső vo nat koz ta tá si
pont ra. Ez csak az, ami: egy hi per gömb.
A két di men zi ós gömb fe lü le té hez ha son ló an a hi per gömb
sem tar tal maz za sa ját kö zép pont ját, és ha tá ra sincs. Ein stein
uni ver zu má ban a tér tel jes tér fo ga ta még is vé ges. En nél fog va,
ahogy a Föld fel szí ne is vé ges, a hi per gömb ala kú uni ver zum ban
is kor lá to zott mennyi ségű hely van. Tu laj don kép pen, ahogy va-
la ki kö rül re pül he ti a Föl det, ha min dig egye ne sen elő re fe lé ha-
lad, úgy el vi leg Ein stein uni ver zu mát is kör be jár hat juk, és az el-
len kező irány ból ér ke zünk haza, mint amer re el in dul tunk. Rá-
adá sul eköz ben sem mi sem vál to zik, mert Ein stein úgy ala kí tot-
ta uni ver zu mát, hogy idő ben vál to zat lan le gyen. En nek el éré se
ér de ké ben egy to váb bi ta got is hoz zá adott az egyen le té hez, ame-
lyet koz mo ló gi ai té nyező nek ne ve zett, és a gö rög λ betű vel je löl-
te. Ezt a ta got ma koz mo ló gi ai ál lan dó nak ne vez zük. Ein stein λ
té nyező je a tér egy faj ta sö tét ener gi á ját írja le, amely nek ha tá sa
a Vi lág egye tem leg na gyobb lép té ke i nél nyil vá nul meg, ahol va-
la mi fé le an ti gra vi tá ci ót vagy koz mi kus ta szí tást fejt ki. Ein stein
rá jött, hogy egy adott mé retű hi per gömb ese té ben az összes
anyag gra vi tá ci ós von zá sa és a λ té nyező vel le írt ta szí tás tö ké le-
te sen ki egyen sú lyoz ha tó, ami olyan uni ver zu mot ered mé nyez,
amely nem tá gul, de nem is zsu go ro dik, ezért a múlt ban és a
jövő ben örök ké lé te zik. Ez volt az az uni ver zum, amely re vá-
