gyott, és az egyet len, amely – leg alább is ő így gon dol ta – össz-
hang ban van el mé le té nek zi kai je len té sé vel.
Ein stein el kép ze lé se, amely sze rint az egész koz mosz egyet-
len egyen let tel le ír ha tó, ha tá ro zot tan rá vi lá gít arra, hogy az ál-
ta lá nos re la ti vi tás el mé let oda is el ve zet het, aho vá New ton tör vé-
nyei nem. Sta ti kus, hi per szfé ri kus uni ver zu ma össze füg gés be
hoz za a Vi lág egye tem ál ta lá nos alak ját és mé re tét a ben ne ta lál-
ha tó anyag és ener gia mennyi sé gé vel, meg mu tat va, hogy az ál-
ta lá nos re la ti vi tás el mé let va ló ban ké pes fan tasz ti kus vá la szo kat
adni a Vi lág egye tem mel kap cso la tos ős ré gi kér dé sek re. A Vi lág-
egye tem egy sé ges egész ként tör ténő ke ze lé sé vel Ein stein bi zo-
nyos ér te lem ben egy ér telműen a mo dern tu do mány bi ro dal má-
ba he lyez te az óko ri vi lág mo del lek leg külső szfé rá ját. Ha bár az
uni ver zu má ról ki de rült, hogy tá vol áll a va ló ság tól, Ein stein re-
la ti visz ti kus koz mo ló gi á ban vég zett út törő ku ta tá sai je len tet ték
a mo dern koz mo ló gia szü le té sét.
To váb bi tíz év nek kel lett azon ban még el tel nie, mire Le-
maît re kezd te fel is mer ni, hogy a re la ti vi tás el mé let iga zi koz mo-
ló gi ai kö vet kez mé nyei messze túl mu tat nak azon, amit akár Ein-
stein, akár bár ki más el kép zelt.
Le maît re ér de kes, ba rát sá gos em ber volt. 1894-ben szü le-
tett Char le roi-ban, Bel gi um déli ré szén. Az első vi lág há bo rú ide-
jén ka to nai szol gá la ta mi att fél be kel lett sza kí ta nia egye te mi
mér nö ki ta nul má nya it. Ami kor Né met or szág 1914 au gusz tu sá-
ban le ro han ta Bel gi u mot, a a tal Ge or ges ön ként je lent ke zett,
hogy a bel ga had se reg gya log sá gá ban szol gál jon. Részt vett a
[ 18 ]