fran cia ha tár kö ze lé ben az Yser fo lyó men ti csa tá ban. Ez két hó-
na pig el hú zó dott, míg nem a bel gák a ten ger felő li víz el ve zető
csa tor nák meg nyi tá sá val el árasz tot ták a te rü le tet, és ez zel si ke-
re sen meg ál lí tot ták a né met elő re nyo mu lást. El be szé lé sek sze-
rint a nyu god tabb idő sza kok ban Le maît re a lö vész árok ban a -
zi ka klasszi ku sa i nak ol va sá sá val igye ke zett ki pi hen ni ma gát,
töb bek közt Hen ri Po in ca ré Leçons sur les Hy pothè ses Cos mo go ni-
ques című mű vét ol vas ta. A csa lá di le gen da sze rint ma gá ra zú dí-
tot ta a had se reg egyik ok ta tó já nak ha rag ját, ami kor rá mu ta tott
egy ma te ma ti kai hi bá ra a ka to nai bal lisz ti kai ké zi könyv ben.
A há bo rú után Le maît re kettős ér deklő dé sét kö vet ve be irat-
ko zott a Le u ve ni Egye tem re zi kát ta nul ni és a me che le ni papi
sze mi ná ri um ra, ahol Mer ci er bí bo ros tól kü lön le ges en ge délyt
ka pott Ein stein új re la ti vi tás el mé le té nek ta nul má nyo zá sá ra.
1923-ban, pap pá szen te lé sét kö vetően át ha jó zott a La Manche
csa tor nán, hogy Art hur Ed ding ton mel lett dol goz has son a Cam-
bridge-i Egye tem csil lag vizs gá ló já ban.
A lo zó ai és a zi kai iro da lom lel kes ol va só ja ként Le maît re-
t va ló színű leg a ti zen nyol ca dik szá za di skót lo zó fus, Da vid
Hume el kép ze lé se ins pi rál ta, hogy ki dol goz za a ma te ma ti kai el-
mé let és a csil la gá sza ti meg gye lé sek egy sé ges tu do má nyos
meg kö ze lí té sét. Ta nul mány az em be ri ér te lemről (An En quiry Con-
cer ning Hu man Un ders tan ding, ko ráb bi for dí tá sá ban: Vizs gá ló dás
az em be ri ér te lemről ) című re mekmű vé ben Hume ki fej tet te,
hogy ta pasz ta la ta ink ké pe zik tu dá sunk alap ját. Bár fel is mer te a
ma te ma ti ka ere jét, Hume óva in tett a va ló ság tól el sza ka dó,
absz trakt ér ve léstől. „Ha a pri o ri okos ko dunk, lát szó lag bár mi
blacktrush
(BlackTrush)
#1