bár mit lét re hoz hat. Egy le hul ló ka vics akár a na pot is ki olt hat ja,
vagy va la ki az aka ra tá val irá nyít hat ja a boly gók ke rin gé sét.”
Mi vel min den el kép ze lé sünk alap ja ként a ta pasz ta lat ra he lye zi a
hang súlyt, Hume se gí tett le fek tet ni a tu do mány mű ve lé sé nek
mint in duk tív fo lya mat nak az alap ja it, amely a kí sér le te zés ben
és a Vi lág egye tem mel való kap cso la tunk ban gyö ke re zik.
Ha son ló szel lem ben Le maît re később a kö vet kező kép pen
fog lal ta össze ál lás pont ját: „Min den öt let va la mi lyen mó don a
való vi lág ból szár ma zik, a »Ni hil est in in tel lec tu nisi pri us fu e rit in
sen su« ki je len tés nek meg fe lelően. Ter mé sze te sen a tény ből
fa ka dó gon do lat nak túl kell lép nie ma gán a té nyen, és kö vet nie
kell a gon dol ko dás ter mé sze tes áram lá sát, az ér te lem alap vető
te vé keny sé gét. Még is, ta lán ez az egyik leg ér té ke sebb lec ke,
ami re a zi ka fur csa sá ga meg ta nít: ezt az áram lást irá nyí ta ni
kell, nem sza bad el ve szí te nie kap cso la tát a té nyek kel, ha nem
en ged nie kell, hogy a té nyek sza bá lyoz zák. Itt is, mint sok más
te rü le ten, meg kell ta lál nunk a bol dog egyen súlyt a fél re sik lott
ál mo do zó ide a liz mus és a ste ri len ma ra dó szűk po zi ti viz mus kö-
zött.”
Mi után az ang li ai Cam bridge-ből a mas sachu sett si Cam-
bridge-be köl tö zött, hogy a Har vard Col le ge Ob szer va tó ri u má-
ban dol goz zon, Le maît re ta nú ja volt a wa shing to ni „nagy vita”
- ja nu á ri le zá rá sá nak. A vi ta tott kér dés az volt, hogy va jon
az égen meg gyel hető spi rá lis kö dök óri á si gáz felhők a Tej út-
rend sze ren be lül vagy kü lön ál ló, tá vo li ga la xi sok. Ed win Hubb-
le ame ri kai csil la gász és mun ka tár sai a vi lág ak ko ri leg erő sebb
te le szkóp já val, a Pa sa dena mel let ti Wil son-he gyen fel ál lí tott új,
{ 6 }[ 19 ][ 20 ]