száz hü vely kes Hoo ker-távcső vel, két köd (And ro mé da-köd és
Tri an gu lum-köd) egyes ré sze it kü lön ál ló csil la gok ká bon tot ták
fel, majd fel hasz nál ták az ezek ben ta lál ha tó, pul zá ló ce fe i da csil-
la gok jel lemző tu laj don sá ga it a két köd tá vol sá gá nak meg becs lé-
sé hez. Nagy meg döb be né sük re a ka pott tá vol sá gok meg kö ze-
lí tet ték az egy mil lió fény évet, vagy is messze a Tej út rend sze rünk
pe re mén túl ra he lyez ték őket, ez zel meg erő sít ve, hogy kü lön ál-
ló ga la xi sok. Hubb le meg gye lé sei egy csa pás ra az ad dig is-
mert nél ezer szer na gyob bá tet ték a Vi lág egye te met!
Mi több, úgy tűnt, hogy a leg több köd tá vo lo dik tő lünk. A te-
het sé ges csil la gász, Ves to Sli pher, aki a Grand Canyon mel let ti
Lo well Ob szer va tó ri um ban dol go zott, már 1913-ban ész re vet-
te, hogy a spi rá lis kö dök fé nyé nek spekt ru ma ha tá ro zot tan el to-
ló dik a hosszabb hul lám hosszak felé. Ez az el to ló dás olyan kor
kö vet ke zik be, ami kor egy tő lünk tá vo lo dó fény for rás fé nyét -
gyel jük meg, ezt a je len sé get Dopp ler-el to ló dás nak ne ve zik. A
Dopp ler-el to ló dást a hang hul lá mok ese té ben min den ki jól is me-
ri – gon dol junk csak egy mel let tünk el szá gul dó mentőau tó szi ré-
ná já nak hang já ra. Ugyan ez a je len ség a fény hul lá mok ese té ben
is fel lép, ahol a fény for rás tá vo lo dá sa a fény ál ta lá nos szí né nek
vö rö sö dé sét idé zi elő, amit a koz mo ló gi á ban ta lá ló an vö rös el to ló-
dás nak ne vez nek. Az 1920-as évek kö ze pé re Sli pher nem ke ve-
sebb mint 42 spi rá lis köd spekt ru mát ha tá roz ta meg, és azt ta lál-
ta, hogy kö zü lük csak négy kö ze le dik a Tej út rend szer hez, míg 38
tá vo lo dik, gyak ran ha tal mas, akár 1800 km/s-os se bes ség gel, te-
hát sok kal gyor sab ban, mint bár mely más, ak ko ri ban is mert égi
ob jek tum se bes sé ge. Utó lag vissza gon dol va, a kö dök ra di á lis se-
[ 21 ][ 22 ][ 23 ]