bes sé ge it fel so ro ló Sli pher-féle táb lá zat (lásd a 12. áb rán) volt a
leg ko ráb bi jele an nak, hogy a Vi lág egye tem tá gul.
- ábra. Az első bi zo nyí ték a Vi lág egye tem tá gu lá sá ra: hu szon öt spi rá lis köd (ga la xis) ra di á -
lis se bes sé ge, Ves to Sli pher 1917-es pub li ká ci ó ja sze rint. A ne ga tív se bes sé gek a ga la xi sok kö -
ze le dé sé nek fe lel nek meg, míg a po zi tív se bes ségűek a tá vo lo dás nak.
Le maît re 1925-ben vissza tért Le u ven be, ahol fel is mer te Sli-
pher meg gye lé se i nek je lentő sé gét. Azt mond ják, ad dig ra min-
den ki nél job ban ér tet te az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé le tet, be le-
ért ve Ed ding tont és ma gát Ein steint is. Le maît re lát ta, hogy az
Ein stein ál tal meg ter ve zett sta ti kus Vi lág egye tem ször nyen in-
sta bil. A he gyén egyen sú lyo zott tű koz mo ló gi ai meg fe lelő jé nek
lát szott; ha meg bö köd, eldől. Le maît re zse ni á lis öt le te ek kor az
volt, hogy el ve tet te az örök ké vál to zat lan uni ver zum mé lyen
gyö ke rező gon do la tát, és ki ol vas ta az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé-
letből azt, amit az el mé let mind vé gig mon da ni pró bált: a Vi lág-
egye tem tá gul. Ein stein el mé le té ben a tö meg és az ener gia
együt te sen, di na mi ku san ala kít ja ki a tér idő for má ját, ami el ke-
[ 24 ]