Thomas Hertog - Az idő eredetéről

Le maît re rá jött, hogy egy tá gu ló uni ver zum na gyon kü lön bö-
zik egy kö zön sé ges rob ba nás tól. A rob ba nás min dig egy adott
he lyen tör té nik. Ha bi zo nyos tá vol ság ból meg gye lünk egy fel-
rob ba nó csil la got, na gyon mást lá tunk ak kor, ha a csil lag felé
né zünk, mint ak kor, ha az el len kező irány ban néz nénk. Egy tá-
gu ló uni ver zum ese té ben nem ez a hely zet. A tá gu ló Vi lág egye-
tem nek nincs kö zép pont ja és nincs szé le, mert maga a tér tá gul.
Bár hogy is ne vez zük, ez a ter jesz ke dés ma gá nak a tér nek a rob-
ba ná sa. „A kö dök [ga la xi sok] olya nok, mint a mik ro bák egy lég-
gömb fel szí nén – fej tet te ki Le maît re. – Ami kor a lég göm böt fel-
fúj juk, min den mik ro ba azt ta pasz tal ja, hogy a töb bi ek tá vo lod-
nak tőle, és az a be nyo má sa – de csak a be nyo má sa –, mint ha ő
len ne a kö zép pont ban.” Le maît re ha son la ta 1930-ban ka ri ka tú ra
for má já ban egy hol land új ság ban is meg je lent (lásd a 2. szí nes
táb lán).
Mi köz ben a fény hul lá mok az egyik „mik ro bá tól” a má si kig
ter jed nek, együtt nyúl nak meg a tá gu ló tér rel, ami nek kö vet kez-
té ben vö rö seb bé vá lik a fény szí ne. Ezért a tá gu lás olyan nak lát-
szik, mint ha a tá vo li ga la xi sok el ro han ná nak a Tej út rend szertől,
pe dig va ló já ban nem mo zog nak. Ezért szín ké pük vö rös el to ló dá-
sa nem a ga la xi sok tény le ges moz gá sá ból adó dó va ló di Dopp ler-
el to ló dás, aho gyan azt Sli pher és Hubb le gon dol ták, ha nem ma-
gá nak a tér tá gu lá sá nak a kö vet kez mé nye. Ezt a 14. áb rán pró-
bál tam meg szem lél tet ni. Mi vel en nél több di men zi ót nem tu-
dok egy pa pír lap ra le raj zol ni, ez út tal is el hagy tam két tér di men-
zi ót, és csak az egyi ket hagy tam meg, ame lyet kör ként áb rá zol-
tam. A kör bel se je és a raj ta kí vü li tér nem ré sze en nek az uni-