füg gés ben olyan szám, amely a Vi lág egye tem tá gu lá si se bes sé-
gét jel lem zi. Le maît re elő re jel zé sé nek meg gye lé si iga zo lá sát
egy 42 ködből álló min tán ke res te, amely ga la xi sok ra ren del ke-
zé sé re áll tak a Sli pher-féle vö rös el to ló dá sok és Hubb le (na gyon
bi zony ta lan) tá vol ság mé ré sei, ame lyek alap ján meg be csül te,
hogy a ga la xi sok há rom mil lió fény év tá vol sá gon ként kö rül be lül
575 km/s-mal gyor sab ban tá vo lod nak.
Ez a fel fe de zés in dí tot ta el a koz mo ló gi á ban New ton óta a
leg je lentő sebb pa ra dig ma vál tást. Ak ko ri ban azon ban ez szin te
sen ki nek sem tűnt fel, és az a né hány meg jegy zés sem volt túl
biz ta tó, amely el ju tott Le maît re-hez. Le maît re el küld te dol go za-
tá nak egy pél dá nyát Ed ding ton nak, aki vi szont el vesz tet te a cik-
ket. Ein stein, mi után a Vi lág egye tem sta ti kus sá té te lét cél zó el-
mé le té vel bab rált, nem volt haj lan dó új ra gon dol ni a kér dést. Az
1927-es Sol vay Kon fe ren cia al kal má val foly ta tott rö vid be szél ge-
té sük so rán fel hív ta Le maît re gyel mét arra, hogy a tá gu ló
meg ol dá so kat négy év vel ko ráb ban egy a tal szent pé ter vá ri ma-
te ma ti kus, Alek szandr Alek szand ro vics Frid man már meg ta-
lál ta, aki azon ban ad dig ra már meg halt. Ein stein (és Frid-
man) sze mé ben az ilyen meg ol dá sok pusz tán a re la ti vi tás el mé-
let ma te ma ti kai fur csa sá gai vol tak, anél kül, hogy a va ló di koz-
mosz szem pont já ból bár mi fé le je lentő sé gük len ne. A sta ti kus
Vi lág egye tem sok kal tö ké le te sebb nek és ér zel mi leg kel le me-
sebb nek tűnt. Annyit tu dunk te hát, hogy Frid man el huny tá val
Ein stein ta gad ta, Ed ding ton pe dig nem vett tu do mást Le maît re
fel fe de zé se iről, vagy is az 1920-as évek vé gén a boly gón csak
[ 27 ][ 28 ]{ 7 }
[ 29 ]