egyet len em ber fog ta fel azt, ami vé gül az ál ta lá nos re la ti vi tás el-
mé let leg na gyobb ha tá sú elő re jel zé sé nek bi zo nyult.
Le maît re azon ban nem csüg gedt, ha nem ne ki lá tott, hogy ta-
nul má nyoz za a Vi lág egye tem tá gu lá sá nak tör té ne tét. A le u ve ni
ott ho ná ban – egy ko ráb bi sörfőz dé ben – dol go zó Le maît re nyo-
mon kö vet te a há rom di men zi ós hi per gömb fejlő dé sét, ame-
lyet kü lön böző mennyi ségű anyag gal és sö tét ener gi á val töl tött
meg. Az 1. szí nes táb la be mu tat né há nyat az ál ta la ta lált uni ver-
zu mok kö zül, ame lyek mind egyi ke a re la ti vi tás el mé let előí rá sa-
i nak meg fe lelően tá gul és fejlő dik. Ez a Le maît re 1929-ben vagy
1930-ban vég zett szá mí tá sa in ala pu ló, mil li mé ter pa pír ra raj zolt
gra kon a hu sza dik szá zad egyik leg gye lem re mél tóbb tu do má-
nyos do ku men tu ma. Le maît re gra kon jai az ural ko dó vi lág kép-
től való el sza ka dást je len tet ték, és ilyen ér te lem ben szó sze rint
meg vál toz tat ták a vi lá got.
1929-ben, ami kor a Wil son-he gyen már ren del ke zé sé re állt a
vi lág leg erő sebb táv csö ve, Hubb le olyan meggyőző meg gye lé si
bi zo nyí té kot adott a li ne á ris tá vol ság-se bes ség össze füg gés re –
Le maît re 1927-es cik ke (23) egyen le té re –, hogy az össze füg gés
Hubb le-tör vény né ven vált is mert té. Ez an nak el le né re tör tént
így, hogy Hubb le nem tett em lí tést a tá gu lás ról, és egé szen ha lá-
lá ig nem hitt meg gye lé sei re la ti visz ti kus ér tel me zé sé ben.
Ettől el te kint ve ezek a meg gye lé sek iga zán zse ni á li sak vol tak.
Hubb le mun ká ját Mil ton Hu ma son se gí tet te – egy egy ko ri ösz-
vér haj csár és az egyik utol só csil la gász, aki egye te mi dip lo ma
nél kül lé pett a pá lyá ra –, és hő si es erő fe szí té se ket tett, hogy rög-
[ 30 ][ 31 ][ 32 ]