zít se a tá vo li kö dök hal vány fé nyét, és meg ha tá roz za vö rös el to-
ló dá su kat. El be szé lé sek sze rint Hu ma son nak há rom tel jes éj sza-
ká ig tar tott, hogy egyet len köd spekt ru mát meg ha tá roz za.
Hubb le és Hu ma son lát vá nyos meg gye lé sei a re la ti visz ti kus
koz mo ló gia for du ló pont já nak bi zo nyul tak. 1930 ja nu ár já ban Ed-
ding ton össze hí vott egy ta lál ko zót a Ro yal Ast ro no mi cal So ci-
ety ben, hogy meg vi tas sák a kér dést, és mi után em lé kez tet ték őt
Le maît re 1927-es cik ké re, el ren del te, hogy an nak for dí tá sát te-
gyék köz zé a Monthly No ti ces of the Ro yal So ci ety fo lyó irat ban. A
csil la gá sza ti bi zo nyí té kok kal szem be sül ve Ein stein el is mer te té-
ve dé sét. Egy csa pás ra el fo gad ta a tá gu ló Vi lág egye tem gon do la-
tát, és azon nal el ve tet te azt a λ té nyezőt, ame lyet azért ve ze tett
be az egyen le té be, hogy a Vi lág egye tem sta ti kus le gyen. El-
mond ta, hogy min dig is rossz volt a lel ki is me re te ez zel a ki fe je-
zés sel kap cso lat ban, amelyről azt gon dol ta, hogy sú lyo san el-
ront ja el mé le te ma te ma ti kai szép sé gét. Az el mé le tet el ron dí tó
té nyezőtől meg sza ba dul va azt írta Ri chard Tol man ame ri kai
csil la gász nak: „Ez így va ló ban össze ha son lít ha tat la nul ki elé-
gítőbb.”
Pa ra dox mó don Le maît re egé szen más képp ér té kel te a hely-
ze tet. Úgy gon dol ta, hogy Ein stein λ té nyező je zse ni á lis ki egé szí-
tés az el mé let hez, de ter mé sze te sen nem azért, mert így le het
sta ti kus sá ten ni a Vi lág egye te met (ez volt Ein stein mo ti vá ci ó ja),
ha nem egy szerűen azért, mert szá mot ad az üres tér hez kap cso-
ló dó ener gi á ról. Ed ding ton eb ben a kér dés ben egyet ér tett Le-
maît re-rel, és egy al ka lom mal ki je len tet te: „In kább vissza té rek a
new to ni el mé let hez, mint sem hogy el ves sem a koz mo ló gi ai ál-
[ 33 ]