lan dót.” Míg azon ban Ein stein geo met ri ai ala pon ér vel ve az
egyen le te bal ol da lá ra tet te ezt a ta got, ad dig Ed ding ton és Le-
maît re az egyen let jobb ol da lán a Vi lág egye tem ener gia ház tar tá-
sa ré szé nek te kin tet te. Az zal ér vel tek, hogy ha a tér idő egy zi-
kai mező, ak kor nem kel le ne-e arra szá mí ta nunk, hogy sa ját
belső tu laj don sá gok kal ren del ke zik? A koz mo ló gi ai ál lan dó pon-
to san ezt te szi: ener gi á val és nyo más sal töl ti meg a tér időt. Aho-
gyan min den csé sze tej bi zo nyos, a hő mér sék le tétől függő
mennyi ségű ener gi át tar tal maz, a λ té nyező az egyéb ként üres
te ret az ál lan dó ér té ké vel meg adott mennyi ségű „sö tét ener gi á-
val” és „sö tét nyo más sal” ru ház za fel. „A λ té nyező vel min den
úgy tör té nik, mint ha a vá ku um ener gi á ja kü lön böz ne a nul lá-
tól”, írta Le maît re.
A koz mo ló gi ai ál lan dó an ti gra vi tá ci ós ha tá sa ab ból adó dik,
hogy a nyo más, amellyel ki töl ti a te ret, ne ga tív. A ne ga tív nyo-
más nem kü lö nö seb ben eg zo ti kus; ez az, amit gyak ran fe szült-
ség nek ne ve zünk, pél dá ul egy ki fe szí tett gu mi sza lag ban. A ne-
ga tív nyo más Ein stein el mé le té ben „ne ga tív gra vi tá ci ót” vagy
an ti gra vi tá ci ót kelt, és ez az, ami fel gyor sít ja a tá gu lást.
Nos, ami kor a tér meg nyú lik, tu laj don sá gai nem vál toz nak.
Csak töb bet ka punk belő le. Te hát a kö zön sé ges anyag gal vagy
su gár zás sal el len tét ben a tér idő sö tét ener gi á ja a tá gu lás so rán
nem hí gul, sőt az uni ver zum evo lú ci ó ja so rán, ami kor a tér elég
nagy ra nő, akár meg ha tá ro zó té nyező vé vál hat. Nem ez a hely-
zet a hi per szfé ri kus uni ver zu mok ban, ame lyek Le maît re iko ni-
kus gra kon ja alsó gör bé i nek fe lel nek meg (lásd az 1. szí nes táb-
lát). Ezek ben az uni ver zu mok ban a tér sö tét ener gi á já nak ki csi
[ 34 ][ 35 ]