Thomas Hertog - Az idő eredetéről

az ener gi asűrű sé ge. Kö vet ke zés kép pen a gra vi tá ció összes sé gé-
ben von zó, és az uni ver zum mé re te nagy já ból úgy vál to zik, mint
a base ball-lab da re pü lés köz be ni pá lyá ja: nö ve ke dés nek in dul,
el éri a ma xi mu mot, mi előtt a sö tét ener gia an ti gra vi tá ci ó ja fel-
hal mo zód na és be avat koz na, majd az úgy ne ve zett nagy reccsben
össze om lik. Ha vi szont a koz mo ló gi ai ál lan dó ér té ke na gyobb
len ne, az el len sú lyoz hat ná az anyag gra vi tá ci ós von zá sát, ami
drá mai mó don meg vál toz tat hat ja a koz mo ló gi ai evo lú ció me ne-
tét. Az ele gendő sö tét ener gi á val ren del kező uni ver zu mok tá gu-
lá sá nak gra kon ja a föld re vissza eső base ball-lab dáé he lyett in-
kább egy gyor su ló űr ra ké ta pá lyá já ra em lé kez tet. Le maît re ezt a
vi sel ke dést je le ní ti meg di ag ram ja felső gör bé i ben.
Va ló já ban Le maît re-nek volt egy má sik oka is arra, hogy
meg tart sa a λ ta got – ez nem volt ke vés bé ér de kes, és az 1. fe je-
zet ben már utal tam erre. En nek első sor ban a Vi lág egye tem lak-
ha tó sá gá hoz volt köze. A λ szám ér té ké nek meg fe lelő be ál lí tá sá-
val meg ter vez hető egy na gyon las sú tá gu lá sú, köz tes kor szak,
hogy ga la xi sok, csil la gok és boly gók ala kul has sa nak ki, mi előtt
a sö tét ener gia gyor sí tó ha tá sa be in dul na. Az ilyen „té to va” uni-
ver zum messze a leg in kább élet ba rát a sok kö zül, ame lye ket Le-
maît re ta lált. Ez meg fe lel az 1. szí nes táb lán lát ha tó, kö zel víz-
szin te sen ha la dó pá lyá nak. (Ha Le maît re to vább szá molt vol na,
ak kor ki de rült vol na, hogy vé gül még az ilyen uni ver zu mok is
el kez de nek gyor sul va tá gul ni.)
Le maît re és Ein stein éle tük vé gé ig ve sze ked tek a „kis lamb-
da” tag mi att. Soha nem ju tot tak egyet ér tés re. Az új ság írók, akik
a Ka li for ni ai Mű sza ki Egye tem (Cal tech) At he na e um épü le te kö-