rü li sé tá i kon ve lük tar tot tak, ar ról ír tak, hogy a „kis lamb da”
min den ho vá kö vet te őket, aho vá csak men tek. A té má ról Le-
maît re-rel foly ta tott későb bi le ve le zé sé ben Ein stein el is mer te,
hogy ha „be tud ná bi zo nyí ta ni, hogy a λ té nyező lé te zik, az na-
gyon fon tos ered mény len ne”. Ein stein csak ed dig ju tott az el-
hí re sült λ tag fe lül vizs gá la tá ban. Nem ke ve sebb mint nyolc van
év vel később, egy gye lem re mél tó fel fe de zés ered mé nye kép-
pen a szu per nó vák nak ne ve zett fel rob ba nó csil la gok spekt ru-
má nak nagy pon tos sá gú csil la gá sza ti meg gye lé se Le maît re iga-
zát bi zo nyí tot ta: va ló ban té to vá zó Vi lág egye tem ben élünk, bár a
té to vá zás idő sza ka né hány mil li árd év vel ez előtt vé get ért.
Még is ta lán a leg meg hök kentőbb „rész let” Le maît re 1. szí-
nes táb lán lát ha tó gra kon ján a bal alsó sar ká ba írt „t=0”, vagy is
az idő nul la pont ja, azaz kez de te.
Mint lát tuk, Le maît re ere de ti, 1927-es tá gu ló Vi lág egye te mé-
nek nem volt kez de te, ha nem Le maît re fel té te le zé se sze rint las-
san és fo ko za to san fejlő dött ki egy kö zel sta ti kus ál la pot ból, a
vég te le nül tá vo li múlt ban. 1929-re azon ban rá jött, hogy ez a vég-
te len múlt ban tör tént ki ala ku lás az Ein stein he gyé re ál lít va
egyen sú lyo zó tű jé hez ha son ló hely ze tet te rem te ne, ezért el ve-
tet te ezt a for ga tó köny vet, és az iga zi kez det párt já ra állt. Le-
maît re arra a kö vet kez te tés re ju tott, hogy a Vi lág egye tem múlt-
já nak el kép zel he tet le nül kü lön böz nie kel lett a je le nétől. „Koz-
mo gó ni ánk tel jes fe lül vizs gá la tá ra van szük sé günk – vé le ke dett
–, a koz mi kus evo lú ció tű zi já ték-el mé le té re.”
[ 36 ][ 37 ][ 38 ]