Le maît re jó val messzebb re me rész ke dett an nál, aho vá Ein-
stein el mé le te el ve zet het te, és a Vi lág egye tem ere de tét egy ha-
tal mas tö megű ős atom ként kép zel te el, amely nek lát vá nyos szét-
esé se hoz hat ta lét re a ma lát ha tó ha tal mas koz moszt. „A kihűlt
sa la kon áll va lát juk a na pok las sú hal vá nyo dá sát, és meg pró bál-
juk fel idéz ni a vi lá gok ke let ke zé sé nek letűnt ra gyo gá sát”, írta
L’hy pothè se de l’atome pri mi tif (Az ős atom hi po té zi se) című mo no-
grá á já ban. A Vi lág egye tem szü le té sé nek fosszi lis ma rad vá nya-
it ke res ve ér deklő dé se a koz mi kus su gár zás felé for dult, ame lyet
az ősi tűz gömb koz mi kus hi e rog li fá i nak gon dolt. Később ki hasz-
nál ta a szá mí tás tech ni ka fejlő dé sét, hogy ala po sab ban vizs gál-
has sa a koz mi kus su gár zás tu laj don sá ga it. Le maît re meg vá sá-
rol ta az egyik első elekt ro ni kus szá mí tó gé pet, a Bur roughs E101-
et, ame lyet az 1958-as brüssze li vi lág ki ál lí tá son lá tott, és meg-
kér te ta nít vá nya it, hogy vi gyék fel a le u ve ni zi ka tan szék pad-
lá sá ra, lét re hoz va ez zel az egye tem első szá mí tó köz pont ját.
Míg azon ban a tá gu ló Vi lág egye tem gon do la tát az 1930-as
évek ele jén szé les kör ben el fo gad ták, a Vi lág egye tem kez de téről
szó ló min den meg nyi lat ko zást erős két ke dés fo ga dott. „A gon do-
lat, hogy a ter mé szet je len le gi rend jé nek volt kez de te, el len szen-
ves szá mom ra – szö gez te le Ed ding ton. – Tu dós ként egy szerűen
nem hi szem, hogy a Vi lág egye tem tör té ne te egy rob ba nás sal
kezdő dött vol na. Mint ha va la mi is me ret len do log ten ne va la mit,
de nem tud juk, mit.”
Ele in te Ein stein is el ve tet te a kez det fo gal mát. Úgy gon dol ta,
hogy ha son ló an a Sch warzschild gömb ala kú fe ke te lyu ka in be-
lü li szin gu la ri tás hoz, az idő nul la pont ja Le maît re tá gu ló Vi lág-
[ 39 ][ 40 ]