egye te mé ben a tá gu lás tö ké le te sen szim met ri kus és ho mo gén
mód já nak a fur csa sá ga. Mi vel a va lós Vi lág egye tem nem tö ké le-
te sen ho mo gén, az azt al ko tó ob jek tu mok el ke rü lik egy mást, ha
a tá gu lást vissza fe lé játsszuk le, ér velt, ezért össze hú zó dá sok és
tá gu lá sok cik lu sos is métlő dé se it kap juk ered mé nyül, amit lo-
zó a i lag sok kal ki elé gítőbb nek ta lált. Le maît re 1957-ben így em-
lé ke zett vissza egy ko ráb bi be szél ge té sük re: „Újra ta lál koz tam
Einstein nel Ka li for ni á ban, a pa sa denai At he na e um ban. Ami kor
szó ba ke rül tek a két sé gei az zal kap cso lat ban, hogy a kez det bi-
zo nyos fel té te lek mel lett el ke rül he tet len, Ein stein egy nem
gömb szim met ri kus uni ver zum egy szerű sí tett mo dell jét ja va sol-
ta, amely nél szá mom ra nem oko zott ne héz sé get az ener gia ten-
zor ki szá mí tá sa, így rá tud tam mu tat ni arra, hogy az a kis ka pu,
amely re Ein stein gon dolt [hogy el ke rül je a kez de tet], nem mű-
kö dik. Le maît re nyil ván va ló an osz tot ta Ein stein ér zé se it a
szin gu la ri tás el ke rül he tet len sé gé vel kap cso lat ban, és meg je-
gyez te: „Esz té ti kai szem pont ból ez sze ren csét len hely zet. Az is-
mé tel ten tá gu ló és össze hú zó dó uni ver zum nak el len áll ha tat lan
költői va rá zsa van, ami a le gen dák fő ni xé re em lé kez tet.”
A Vi lág egye tem azon ban olyan, ami lyen. A re la ti visz ti kus
koz mo ló gia – kép vi selői nek lo zó ai és esz té ti kai be ál lí tott sá gá-
tól füg get le nül – ha tá ro zot tan a va ló di kez det felé mu ta tott, és
mu tat az óta is. En nek meg fe lelően az idő nul la pont ja – ami Le-
maît re koz mo ló gi á já ban a teg nap nél kü li nap – újra fel buk kan
az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let ben, de ott im már a tér idő szin gu-
la ri tá sa ként, ahol a gör bü let vég te len né vá lik, és az Ein stein-
egyen let ér vé nyét vesz ti. Ér de kes mó don te hát az ős rob ba nás a
[ 41 ][ 42 ]