mo dern koz mo ló gia sa rok kö ve, de egy út tal Achil les-sar ka is –
el ke rül he tet len, de lát szó lag meg ért he tet len.
Ez mély sé ge sen za var ba ejtő. Ha maga az idő is az ős rob ba-
nás sal kezdő dött, ak kor a ko ráb ban tör tén tek kel kap cso la tos
min den kér dés ér tel met len né vá lik. Ugyan így az ős rob ba nás
oká ról spe ku lál ni sem tű nik he lyén va ló nak, mi vel az okok meg-
elő zik az oko za to kat, ami fel té te le zi az idő fo gal mát. Az alap vető
ok-oko za ti össze füg gés nek ez a lát szó la gos meg bom lá sa volt an-
nak a vi tá nak a lé nye ge, amely Ed ding tont és Ein steint szem be-
ál lí tot ta Le maît re-rel. Az előb bi ek vo na kod tak a Vi lág egye tem
kez de téről el mél ked ni, mert úgy érez ték, hogy a va ló di kez det-
hez egy faj ta ter mé szet fö löt ti köz remű ködő cse lek vé sé re van
szük ség ah hoz, hogy be le avat koz zék az evo lú ció ter mé sze tes
me ne té be. Ez a kér dés egy re erő tel je seb ben vető dött fel, ami kor
az év szá zad so rán egy re több bi zo nyí ték me rült fel arra vo nat ko-
zó an, hogy a Vi lág egye tem az élet fejlő dé sét fel tűnően elő se gítő
mó don ke let ke zett. Utó lag vissza gon dol va Ed ding ton nak és
Einstein nek meg bo csát ha tó, hogy gya nak vók vol tak!
Einstein nek és Ed ding ton nak a kez detről ki ala kí tott néző-
pont ját át itat ta a New to nig vissza nyú ló, régi de ter mi niz mus,
amely hez Ein stein klasszi kus ál ta lá nos re la ti vi tás el mé le te is il-
lesz ke dett. Ezen a sé mán be lül min den kez det hez ugyan olyan
sza bad sá gi fokú kez de ti fel té te lek szük sé ge sek, mint ami lyen
sza bad sá gi fokú a belő lük ki fejlődő uni ver zum. Egy olyan Vi lág-
egye tem nek, amely evo lú ci ó ja késői sza ka szá ban bo nyo lult tá
vá lik, már kez dettől fog va ugyan olyan bo nyo lult sá gú kez de ti fel-