té te lek re van szük sé ge. Egy olyan uni ver zum hoz, amely ki fe je-
zet ten az élet ki fejlő dé sé re ter ve zett nek tű nik, olyan kez de ti fel-
té te lek re van szük sé ge, ame lyek a kez det kez de tén ugyan azt az
élet ba rát po ten ci ált kó dol ják. Ez azt a lát sza tot kel ti, mint ha „Is-
ten ujja” mű kö dött vol na köz re Vi lág egye te münk fejlő dé sé nek
meg in dí tá sá ban.
Le maît re azon ban egy óri á si lé pés sel a de ter mi niz mus előtt
járt. Le maît re az ere det kvan tu mos néző pont já val a de ter mi-
nisz ti kus ok sá gi lánc meg sza kí tá sát ja va sol ta. Ál lás pont ját ab-
ban az írá sá ban fej tet te ki, amely A vi lág kez de te a kvan tum el mé let
néző pont já ból cím mel 1931 má ju sá ban je lent meg a Na tu re fo lyó-
irat ban. Le maît re koz mo po é ti kai le ve le a hu sza dik szá zad
egyik leg me ré szebb tu do má nyos szö ve ge. Mind össze négy száz-
öt ven hét szó ból áll, még is az ős rob ba nás-koz mo ló gia alap sza bá-
lyá nak te kint hető. Tu do má som sze rint eb ben az írá sá ban ér vel
elő ször amel lett, hogy a re la ti vi tás el mé let és a kvan tum zi ka
for ra dal mai szo ro san össze függ nek egy más sal, a Vi lág egye tem
kez de té nek kér dé sét pe dig a tu do mány nak kell vizs gál nia, ame-
lyet meg is mer hető zi kai tör vé nyek irá nyí ta nak, de ezek nek a
hi po te ti kus tör vé nyek nek ma guk ban kel le ne fog lal ni uk a kvan-
tum el mé let és a gra vi tá ció ke ve ré két. Össze kell ol vasz ta nunk a
kvan tum el mé le tet és a re la ti vi tás el mé le tet, ér velt Le maît re,
mert az utób bi ból egy olyan ős rob ba nás kö vet ke zik, ahol az
előb bi vá lik fon tos sá. El kép ze lé se sze rint ez az egye sí tés olyan
erő tel jes és mély szin té zist biz to sít majd, hogy az a Vi lág egye-
tem ere de tét a ter mé szet tu do má nyok ha tás kö ré be fog ja von ni.
Ezek ko ru kat meg előző gon do la tok nak bi zo nyul tak; ma a zi ku-
[ 43 ]