Thomas Hertog - Az idő eredetéről

sok elő sze re tet tel han goz tat ják, hogy az ős rob ba nás volt a végső
kvan tum kí sér let.
A kvan tum el mé let el ke rül he tet le nül a ha tá ro zat lan ság és az
„el mo só dott ság” ele me it vi szi be a zi ká ba. Le maît re arra gon-
dolt, hogy a Vi lág egye tem leg ko ráb bi sza ka szá ban ural ko dó
szélső sé ges kö rül mé nyek kö zött még a tér és az idő is el mo só-
dot tá és bi zony ta lan ná vá lik. „A tér és az idő fo gal má nak kez det-
ben egy ál ta lán nem len ne ér tel me – írta ős rob ba nás-ki ált vá nyá-
ban. – Ehe lyett a tér és az idő csak ak kor nyer ne ér tel met, ami-
kor az ere de ti »kvan tu mot« ele gendő szá mú »kvan tum ra« osz-
tot ták fel”, rej té lye sen hoz zá té ve, hogy „ha ez a fel ve tés he lyes,
ak kor a vi lág kez de te va la mi vel meg előz te a tér és idő kez de tét”.
De ho gyan old hat ná meg az el mo só dott tér idő és az in de ter-
mi niz mus azt az ok sá gi rej télyt, ame lyet az ős rob ba nás fel vet?
Le maît re arra gon dolt, hogy a vé let len szerű kvan tu mug rá sok
hoz hat ták lét re az egy szerű ős atom ból az össze tett Vi lág egye te-
met. Ha a Vi lág egye tem mai bo nyo lult sá ga az emb rió ál la po tá-
ban be kö vet ke zett szám ta lan, vé let len szerű ki me ne telű ese-
mény rög zült ered mé nye len ne, ahe lyett, hogy a tö ké le te sen
hang sze relt kez de ti fel té te lek szük ség szerű kö vet kez mé nyé nek
te kin te nénk, ak kor ez nem ten né könnyeb ben el fo gad ha tó vá a
kez det gon do la tát? A kvan tu mos ere det kö vet kez mé nye in töp-
reng ve Le maît re így fe jez te be a Na tu re -ben meg je lent írá sát:
„Egy ér telmű, hogy a kez de ti kvan tum nem rejt he ti ma gá ban az
evo lú ció tel jes fo lya ma tát. Nem szük sé ges, hogy a vi lág tör té ne-
te az első kvan tum ban le volt írva, mint egy dal a fo no gráf le me-