zén. [...] Ehe lyett ugyan ab ból a kez detből na gyon kü lön böző uni-
ver zu mok fejlőd het tek vol na ki.”
Mi vel úgy tűnt, hogy a kvan tu mos ere det ké pes ki húz ni az
ok ság prob lé má já nak mé reg fo gát, Le maît re ezt te kin tet te új koz-
mo ló gi á ja köz pon ti pil lé ré nek, jól le het soha nem írt le egyet len,
az ős atom ra vo nat ko zó egyen le tet sem, hogy alá tá massza me-
rész el kép ze lé sét. A kez det in tu i tív képe, amelyről Le maît re az
ős rob ba nás-ki ált vá nyá ban töp reng, rend kí vül egy szerű. Az ős-
ato mot olyan nak kép zel te, mint egy absz trakt, di e ren ci á lat lan,
érin tet len koz mi kus to jást. En gem ez leg in kább Cons tan tin
Brân cuși ro mán szob rászmű vész The Beg in ning of the World (A vi-
lág kez de te) című al ko tá sá ra em lé kez tet (lásd a 6. szí nes táb lán).
Paul Di rac brit kvan tum zi kus, Le maît re ős atom-hi po té zi sé-
nek ko rai tá mo ga tó ja még to vább ment, és azt fel té te lez te, hogy
a ko rai Vi lág egye tem kvan tu mug rá sai tel jes egé szé ben he lyet te-
sít he tik a kez de ti fel té tel szük sé ges sé gét. Le het sé ges, hogy az
ok ság bi zo nyos ér te lem ben el hal vá nyul egy kvan tu mos uni ver-
zum ban, így az „első ok” rej té lye szer te fosz lik egy kvan tum vi-
lág ban – a mi vi lá gunk ban?
Paul Di rac di ák ként ér ke zett Cam bridge-be 1923-ban, ugyan-
ab ban az év ben, mint Le maît re, és szin tén ab ban a re mény ben,
hogy Ed ding ton mel lett ta nul má nyoz hat ja a re la ti vi tás el mé le-
tet. Szá má ra azon ban má sik ku ta tá si te rü le tet je löl tek ki, az ele-
mi ré szecs kék kvan tum el mé le te felé irá nyí tot ták, ahol lé nye gé-
ben pá rat lan mély ségű tu dás ra tett szert. Di rac fel fe dez te a róla
el ne ve zett egyen le tet, amely egye sí tet te Ein stein spe ci á lis re la ti-
vi tás el mé le tét a kvan tum el mé let tel, és meg jó sol ta az an ti anyag
blacktrush
(BlackTrush)
#1