lé te zé sét. Fel fe de zé sé ért Di rac 1933-ban meg kap ta a No bel-dí jat.
Később Cam bridge-ben a ma te ma ti ka Lu cas-pro fesszo ra lett, ő
volt a ti zen ötö dik, aki meg kap ta ezt a cí met. Di rac kí ván csi em-
ber volt, bár köz tu dot tan fé lénk és csen des – egyes kol lé gái sze-
rint szin te lát ha tat lan. Az 1970-es évek vé gén egy al ka lom mal
Step hen és fe le sé ge, Jane va sár nap dél után ra meg hív ták Di ra cé-
kat te áz ni a há zuk ba. Don Page, aki ak ko ri ban Step hen ku ta tá si
asszisz ten se volt, és együtt élt ve lük, hogy se gít sen Step hen
min den na pi gon do zá sá ban, úgy dön tött, ott ma rad, és vé gig-
hall gat ja a hu sza dik szá za di zi ka két óri á sa kö zöt ti be szél ge-
tést. Nyil ván egyi kük sem szólt egy szót sem.
A o ri dai Tal la has se eben mű ködő Di rac Ar chí vum ban ta lál-
ha tó egy gyö nyörű ce ru za rajz Le maît re-ről, ame lyet 1930-ban
Le maît re-nek a cam bridge-i Ka pit za Club ban tar tott előa dá sa
köz ben a hall ga tó ság egyik tag ja ké szí tett. A 15. áb rán lát ha tó
rajz alat ti fel irat így szól: „De nem hi szem el, hogy Is ten ujja ke-
ver get né az étert.” Di rac 1971-ben le jegy zett vissza em lé ke zé sei
sze rint „Le maît re előa dá sa so rán rész le te sen meg vi tat tuk a
kvan tu mos ha tá ro zat lan ság sze re pét”. Di rac és Le maît re a kvan-
tum me cha ni ká ban lá tott le hető sé get arra, hogy a kez det de ter-
mi nisz ti kus szem lé le té nek gyötrő ok-oko za ti prob lé má ját fel old-
ják, az ál tal, hogy a Vi lág egye tem mai komp le xi tá sa nagy ré szé-
nek gyö ke re it az éle te késői sza ka szá ban, a szü le té se kor be kö-
vet ke zett, vé let len szerű kvan tu mug rá sok ra ve zet ték vissza.
Ezek az ug rá sok bi zo nyos ér te lem ben a koz mo ló gi ai evo lú ci ót
tény le ge sen kre a tív fo lya mat tá tet ték.
blacktrush
(BlackTrush)
#1