Ak ko ri ban azon ban azok a meg gye lé sek, ame lyek iga zol-
hat ták vol na az ős atom-hi po té zist vagy va la mi ha son lót, még
nem áll tak ren del ke zés re. Az 1930-as évek ele ji vi rág ko rát kö-
vetően a koz mo ló gia kis sé tu do má nyos vak vá gány ra ke rült,
ame lyet a szű kös meg gye lé si le hető sé gek mel lett nagy sza bá sú
spe ku lá ci ók jel le mez tek, a koz mo ló gu sok pe dig ké tes hír név re
tet tek szert, mi sze rint „gyak ran té ved nek, de soha nem ké tel-
ked nek”.
Va ló já ban azok ban az évek ben az ős rob ba nás-el mé let szin te
fe le dés be me rült, leg alább is a nyil vá nos ság sze mé ben. Le maît re
el mé le té nek han gos el lenző je, Fred Hoy le brit aszt ro zi kus, a
tá gu ló Vi lág egye tem el mé le té vel szem ben han goz ta tott, gú nyos
ki fe je zés ként egy 1949-es BBC-rá dió in ter jú ban meg al kot ta az
„nagy bumm” (Big Bang) el ne ve zést, és úgy jel le mez te, hogy
„egy ir ra ci o ná lis fo lya mat, ame lyet nem le het tu do má nyo san le-
ír ni”. Hoy le egyet len le hető sé get sem ha gyott ki, hogy az ős rob-
ba nás koz mo ló gi á ját ál tu do mány ként áb rá zol ja, ame lyet kon-
kor dis ta tö rek vé sek hoz tak lét re. Ed ding ton né ze tét vissz han-
goz va Hoy le ki je len tet te: „Nem le het ok sá gi, sőt sem mi fé le ma-
gya rá za tot adni a Vi lág egye tem kez de té re. Az a szen ve dé lyes őr-
jön gés, amellyel az ős rob ba nás koz mo ló gi á ja a tu do mány keb lé-
re bo rul, nyil ván va ló an a Te rem tés köny vé nek első ol da lá hoz
való, mé lyen gyö ke rező kötő désből fa kad, vagy is az egész nem
más, mint val lá si fun da men ta liz mus.” Azt aján lot ta, hogy
„ami kor a »kez det« szót hasz nál ják, ne higgye nek el sem mit,
amit hal la nak!”
[ 45 ][ 46 ]