Her mann Bon di val és Tho mas Gold dal együtt Hoy le egy ri vá-
lis uni ver zum mo dellt, az ál lan dó ál la pot el mé le tét ja va sol ta,
amely az 1950-es évek ben az ős rob ba nás-koz mo ló gia ko moly ve-
tély tár sá vá vált. Az ál lan dó ál la pot el mé le te sze rint an nak el le-
né re, hogy a Vi lág egye tem ál lan dó an tá gul, át la gos sűrű sé ge
még is ál lan dó ma rad, mert fo lya ma to san anyag jön lét re ben ne.
Ebből új ga la xi sok ke let kez nek, ame lyek ki töl tik a ré geb bi ga la-
xi sok tá vo lo dá sa kö vet kez té ben üres sé váló te ret. Míg az ős rob-
ba nás koz mo ló gi á já ban a leg több anyag az ősi for ró ság ban ke-
let ke zik, ad dig egy ál lan dó ál la po tú uni ver zum ban az anyag ke-
let ke zé se las sú és örök ké tar tó fo lya mat. A Hoy le-féle ál lan dó ál-
la pot ban a Vi lág egye tem nek nincs kez de te és nincs idő be li vége,
ami né mi leg olyan, mint a mul ti ver zum hi po té zi sé nek mi ni vál-
to za ta, ahol az új uni ver zu mok he lyett fo lya ma to san új ga la xi-
sok jön nek lét re.
Eköz ben a ma gas ter metű orosz zi kus, Ge or ge Ga mow, akit
ba rá tai egy szerűen Gé-Gé nek szó lí tot tak, ala po sab ban meg vizs-
gál ta az ős rob ba nás kor ural ko dó eg zo ti kus kör nye ze tet. Ga mow
szí nes egyé ni ség volt, aki nek úgy tű nik, kü lö nös te het sé ge volt
arra, hogy az élet min den te rü le téről szár ma zó em be rek kel ta-
lál koz zék, Troc kij tól és Bu ha rin tól Ein stei nig és Fran cis Cric kig
- gyak ran em lé ke ze tes kö rül mé nyek kö zött. Ga mow az uk raj-
nai Ogyesszá ban nőtt fel, és Szent pé ter vá rott ta nult, ahol Alek-
szandr Frid man tól hall gat ta az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé le tet.
Meg ré mül ve a kom mu nis ta ál lam egy re erő sebb be nyo mu lá sá-
tól a szel le mi élet be, Ga mow és fe le sé ge meg pró bált el me ne kül-
ni Uk raj ná ból úgy, hogy a Krím fél szi get déli csücs kéről a Fe ke-
[ 47 ]