te-ten ge ren át a két száz het ven ki lo mé ter re dél re fekvő Tö rök or-
szág ba akar tak evez ni. Két na pig min den rend ben ment a ten ge-
ri uta zá son, de ak kor a szél és a hul lá mok meg erő söd tek, és
vissza so dor ták őket a Krím re. Ga mo wék azon ban nem ad ták fel:
1933-ban, ami kor Bohr meg hív ta Ga mo wot Brüsszel be, a he te-
dik Sol vay-kon fe ren ci á ra, meg ra gad ták a le hető sé get, hogy az
Egye sült Ál la mok ba emig rál ja nak.
Ga mow nem ma te ma ti kus és nem is csil la gász volt, ha nem
mag zi kus, aki az ősi Vi lág egye te met tá gu lá sa első pil la na ta i-
ban óri á si atom re ak tor ként kép zel te el. Ralph Al pher rel és Ro-
bert Her man nal együttmű köd ve Ga mow az ős rob ba nást for ró-
nak, sőt na gyon for ró nak kép zel te el, és azon töp ren gett, va jon a
ké mi ai ele mek, ame lyek min ket és kö rü löt tünk min dent fel épí-
te nek, lét re jö het tek-e va la ha a Vi lág egye tem ős ko hó já ban. Ha az
ősi Vi lág egye tem hő mér sék le te olyan ma gas lett vol na, hogy
még az atom ma gok sem ma rad hat tak vol na élet ben, a pe ri ó du-
sos rend szer kez det ben üres lett vol na, ki vé ve a leg első ele met,
a hid ro gént, amely nek atom mag ja csak egyet len pro tont tar tal-
maz. A te ret egy szu persűrű, for ró plaz ma töl töt te vol na meg,
ame lyet Ga mow Ylem nek ne ve zett el, egy kö zép an gol szó után,
amely va ló színű leg a gö rög ὓλη, azaz „anyag” szó ból szár ma zik.
Ez a plaz ma az anyag sza ba don moz gó építő ele me iből – elekt ro-
nok ból, pro to nok ból és ne ut ro nok ból – állt, és a su gár zás min-
dent be töltő hő jé be me rült. Ami kor azon ban a Vi lág egye tem tá-
gult és hűlt, a ne ut ro nok és a pro to nok egye sül tek, és össze tett
atom ma go kat al kot tak. Első ként de u té ri u mot, az egy pro ton ból
és egy ne ut ron ból álló ne héz hid ro gén-ma got, amely vi szont to-
blacktrush
(BlackTrush)
#1