- ábra. Ge or ge Ga mow az YLEM szó val fe lül ír ta en nek a Co int reau likő rös pa lack nak a cím -
ké jét, hogy em lé kez tes sen az atom ma gok nak a for ró ős rob ba nás so rán be kö vet kező szin té zi sé -
vel kap cso lat ban 1948-ban Ralph Al pher rel vég zett mun ká já ra. A kö zép ko ri an gol nyelvből
szár ma zó „Ylem” ki fe je zés arra az ősanyag ra utal, amely ből a ko ra be li el kép ze lé sek sze rint a
vi lág lét re jött.
Ga mow mun ká já ban egy még en nél is fon to sabb jós lat is volt- ha ez egy ál ta lán le het sé ges. Al pher, Ga mow és Her man rá jöt-
tek, hogy az atom ma gok szin té zi se so rán fel sza ba du ló hő nek ma
is je len kell len nie a ma rad vány su gár zás ten ge re ként, amely ki-
töl ti az egész te ret. Vé gül is hová tűn he tett vol na? A Vi lág egye-
tem min den, ami lé te zik. Szá mí tá sa ik azt mu tat ták, hogy a több
mil li árd éves koz mi kus tá gu lás kö vet kez té ben kö rül be lül 6 kel-
vin, azaz –267 Cel si us-fok hő mér sék let re hűl he tett le a hő su gár-
zás. Az ilyen hi deg su gár zás ha tá sá ra a Vi lág egye tem túl nyo mó-
részt az elekt ro mág ne ses spekt rum mik ro hul lá mú frek ven cia-
tar to má nyá ban ra gyog na. Te hát olyan, mint ha a mai Vi lág egye-