te met – az egész űrt – meg töl te nénk mik ro hul lá mú sütők kel. Ez
óri á si hor de rejű fel fe de zés volt: Ga mow és mun ka tár sai azo no-
sí tot ták a for ró ős rob ba nás egyik fosszi lis ma rad vá nyát, ame lyet
rá adá sul lát nánk, ha a sze münk ér zé keny len ne a mik ro hul lá-
mok ra.
És a su gár zás va ló ban ott is van. A for ró tes tek su gá roz nak,
és ez alól a Vi lág egye tem sem ki vé tel. Az ős rob ba nás ból vissza-
ma radt koz mi kus mik ro hul lá mú hát tér su gár zást (CMB) 1964-
ben fe dez te fel két ame ri kai zi kus, Arno Pen zi as és Ro bert Wil-
son, egy sze ren csés vé let len nek kö szön hetően. Pen zi as és Wil-
son nem is mer ték Ga mow el mé le tét, ami kor egy óri á si, mik ro-
hul lá mú kür tan ten nát kel lett ka lib rál ni uk a New Jer sey ál lam-
be li Holm del ben mű ködő Bell Te lepho ne Labs te lep he lyén. Az
an ten nát ere de ti leg az Echo bal lonmű hol dak kö ve té sé re ter vez-
ték, de ami kor be kap csol ták a vevőt, azt ta pasz tal ták, hogy az
an ten ná juk ban tar tós szi sze gés hal lat szik, ame lyet se hogy sem
tud tak meg ma gya ráz ni. Füg get le nül at tól, mer re for dí tot ták az
an ten nát, éj jel-nap pal ugyan azt a zajt ész lel ték a 7,35 cm-es hul-
lám hosszon. Ha ma ro san ki de rült, hogy az an ten ná juk nem vé-
let le nül sus to rog: si ke rült fel fog ni uk a for ró ős rob ba nás hal-
vány ma rad vány su gár zá sát – az idők kez de téből ér kező üze ne-
tet, ame lyet Le maît re el kép zelt és később Ga mow azo no sí tott.
Pen zi as és Wil son fel fe de zé se, a fosszi lis mik ro hul lá mú su-
gár zás ki mu ta tá sa „az egész vi lá gon hal lott nagy dur ra nás” volt.
A tu do má nyos kö zös ség vég re rá éb redt, hogy a koz mo ló gi ai tá-
gu lás nak va ló sá gos, hosszú távú ha tá sa van, és ez azt je len ti,
hogy a múlt el kép zel he tet le nül kü lön bö zik a je lentől. Ez a fel is-
blacktrush
(BlackTrush)
#1