cso lat ban. „Ki de rült, hogy az igaz ság ala pos ku ta tá sa egy aránt
ma gá ban fog lal ja a lel kek és a koz mi kus spekt ru mok ku ta tá sát”,
mond ta egy szer.
Az 1960-as évek ele jén az ak kor ra már Mon si gno re Le maît re
a Pá pai Tu do má nyos Aka dé mia el nö ke ként arra tö re ke dett,
hogy az Aka dé mia cél kitű zé sé nek meg fe lelően tá mo gas sa a leg-
ma ga sabb szín vo na lú tu do má nyos ku ta tást, mi köz ben egész sé-
ges kap cso la tot ápolt az egy ház zal az ál tal, hogy min den rész le-
té ben tisz te let ben tar tot ta a tu do mány és a val lás kö zöt ti mód-
szer ta ni és nyel vi kü lönb sé ge ket. Le maît re el ha tá ro ló dott a kon-
kor dis ta ér tel me zé sektől, ame lyek a hit igaz sá go kat össz hang ba
akar ták hoz ni a tu do má nyos fel fe de zé sek kel, és ra gasz ko dott
ah hoz, hogy a tu do mány nak és a val lás nak egy aránt meg van a
maga fel ség te rü le te. Eb ben az össze füg gés ben az ős atom-hi po té-
zisről így nyi lat ko zott: „Egy ilyen el mé let tel je sen kí vül esik bár-
mely me ta zi kai vagy val lá si kér dé sen. A ma te ri a lis ták szá má ra
meg hagy ja an nak a sza bad sá gát, hogy ta gad ják bár mely transz-
cen den tá lis Lény lé te zé sét... A hívő szá má ra ki zár ja az Is ten nel
való sze mé lyes kap cso lat ki ala kí tá sá ra irá nyu ló bár mely kí sér-
let le hető sé gét. Ez össz hang ban van Ézsa i ás meg fo gal ma zá sá val,
aki a »rej tett Is ten ről« be szél, aki még a te rem tés kez de tén is
rejt ve ma rad.”
Le maît re for má li sabb ál lás pont ját ezek ben a kér dé sek ben
két ség te le nül be fo lyá sol ták Mer ci er bí bo ros le u ve ni neo to misz-
ti kus lo zó ai is ko lá já ban foly ta tott ta nul má nyai, ahol he lyet
ka pott ugyan a mo dern tu do mány, de ta gad ták an nak on to ló gi ai
je lentő sé gét. A Mer ci er-féle in té zet ben Le maît re meg ta nult kü-
[ 51 ]