lönb sé get ten ni a lé te zés két szint je kö zött, a zi kai vi lág idő be li
ér te lem ben vett kez de te és a lé te zés me ta zi kai kér dé sei kö zött:
„Erről az ese ményről [az ős atom szét esé séről] úgy be szél he tünk,
mint a kez detről. Nem ne ve zem te rem tés nek. Fi zi ka i lag min den
úgy tör té nik, mint ha va ló ban a kez det len ne, ab ban az ér te lem-
ben, hogy ha va la mi ko ráb ban tör tént, ak kor an nak nincs meg -
gyel hető ha tá sa Vi lág egye te münk vi sel ke dé sé re. [...] Vi lág egye-
te münk bár mely elő ze tes lé te zé sé nek me ta zi kai jel le ge
van.”
Ez a meg kü lön böz te tés le hető vé – és meg le hető sen nyil ván-
va ló vá – tet te, hogy az abbé a Vi lág egye tem zi kai ere de té nek
ta nul má nyo zá sát a ter mé szet tu do má nyok fel ada tá nak te kint se,
míg Ein stein ugyan eb ben ve szélyt lá tott a zi kai el mé let re néz-
ve. Tu do má nyos vi tá juk kö zép pont já ban el térő lo zó ai fel fo gá-
suk állt. Úgy tű nik, el tért a fel fo gá suk ar ról, hogy végső so ron
mi az, amit a tu do mány meg pró bál meg tud ni a vi lág ról. Le maît-
re min den bi zonnyal rend kí vü li mér ték ben tu da tá ban volt an-
nak, hogy bár mi lyen el vont is le gyen az, ké pes sé günk a tu do-
mány mű ve lé sé re a Vi lág egye tem mel való kap cso la tunk ban
gyö ke re zik. Kettős el hi va tott sá ga emel lett arra ösz tö nöz te, hogy
gon do san kö rül ha tá rol ja mind a tu do má nyos, mind pe dig a spi-
ri tu á lis szfé ra ha tá ra it. Az ered mény a dog mák tól meg fosz tott
hit és az em be ri ál la po tunk ban gyö ke rező tu do mány lett. A
szülő fa lu já ban ren de zett em lé kü lé sen Le maît re egyik uno ka hú-
ga egy szer el me sél te ne kem, hogy a Le maît re csa lád össze jö ve-
te le in az uno ka test vé rei gyak ran meg pró bál ták ál lás fog la lás ra
[ 52 ]