Step hen ha mar rá jött, hogy ha Pen rose ér ve lé sé ben meg for-
dít ja az idő irá nyát, és így az össze om lás ból tá gu lás lesz, ak kor
be tud ja bi zo nyí ta ni, hogy a tá gu ló Vi lág egye tem nek a múlt ban
szin gu la ri tás nak kel lett len nie. Pen rose-zal együtt dol goz va le-
ve zet tek egy sor ma te ma ti kai té telt, ame lyek sze rint, ha egy tá-
gu ló uni ver zum tör té ne tét az idő ben vissza ve zet jük az első csil-
la gok és ga la xi sok szü le té se előt ti kor szak ra, sőt még a koz mi-
kus mik ro hul lá mú hát tér su gár zás (CMB) je len tet te pil la nat fel-
vé tel nél is ko ráb big, ak kor vé gül el ér ke zünk egy szin gu la ri tá sig,
ahol a tér idő egy tö rés pon tig meg gör bül. A szin gu la ri tás nál az
Ein stein-egyen let mind két ol da la vég te len né vá lik – a tér idő
vég te len gör bü le te „egyenlő” az anyag vég te len sűrű sé gé vel –,
ezért itt az el mé let el ve szí ti min den elő re jelző ere jét. Ez olyan,
mint ha a szá mo ló gé pün kön nul lá val osz ta nánk; bár mit is szá-
mo lunk ki ez után, an nak sem mi ér tel me. A szin gu la ri tá sok va ló-
já ban a tér idő pe re mei, ahol az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let nem
ad út mu ta tást arra vo nat ko zó an, ami ott tör té nik. Sőt még maga
a „meg tör té nik” szó is ér tel mét vesz ti a tér idő szin gu la ri tá sá nál.
Pen rose be bi zo nyí tot ta, hogy a re la ti vi tás el mé let sze rint a fe-
ke te lyu kak bel se jé ben az idő nek vé get kell ér nie. Step hen idő-
ben meg for dí tott ér ve lé se be bi zo nyí tot ta, hogy a tá gu ló uni ver-
zum ban lé tez nie kell az idő kez de té nek. Nem ar ról van szó, hogy
az ős rob ba nás szin gu la ri tá sa ott ült, mint egy koz mi kus to jás, és
arra várt, hogy ki kel jen belő le egy uni ver zum. A szin gu la ri tás
sok kal in kább ma gá nak az idő nek a szü le té sét jel zi. Step hen té-
te le be bi zo nyí tot ta, hogy Frid man és Le maît re tö ké le te sen
gömb szim met ri kus uni ver zu má ban az „idő nul la pont ja” nem a
[ 3 ]