ame lyet a mun ka tár sa i val szű kebb kör ben hasz nált, vissza for dí-
tot ta a te kin te tét a kép ernyő re, és egy tel je sen új mon dat ba kez-
dett. Sőt, nem is egy, ha nem két mon da tot fo gal ma zott meg.
- Az ant ro pi kus elv a két ség be esés böl cses sé ge – írta, mi köz-
ben za va ro dott sá gom a kat tint ga tá sa i val szink ron ban fo ko zó-
dott. – Ta gad ja azt a re mé nyün ket, hogy a tu do mány se gít sé gé-
vel meg ért sük a Vi lág egye tem mö göt tes rend jét.
Nos, ez meg lepő volt. Az idő rö vid tör té ne te című köny vet ol-
vas va jól tud tam, hogy a ko rai Haw king gyak ran ka cér ko dott az
ant ro pi kus elv vel a Vi lág egye tem ma gya rá za tá nak ré sze ként. A
min den ízé ben koz mo ló gus Step hen már ko rán fel is mer te a
meg lepő re zo nan ci á kat a Vi lág egye tem nagy lép tékű zi kai tu-
laj don sá gai és az élet mint olyan lé te zé se kö zött. Már az 1970-es
évek ele jén ki fej tett egy ant ro pi kus ér vet – mint ki de rült, té ve-
sen – an nak ma gya rá za tá ra, hogy a Vi lág egye tem tá gu lá sa mi ért
ugyan olyan ütem ben ment vég be a tér mind há rom irá nyá ban.
Ta lán meg gon dol ta ma gát az ant ro pi kus ér ve lés koz mo ló gi ai
hasz nál ha tó sá gát il letően?
Amíg Step hen egész ség ügyi szü ne tet tar tott, hogy ki tisz tít sák
a lég csö vét, kör be néz tem az iro dá já ban. A bal ol da li fal hosszá-
ban vé gig hú zó dó pol con Az idő rö vid tör té ne te eg zo ti kus nyel vek-
re le for dí tott pél dá nyai so ra koz tak. Kí ván csi vol tam, mi le het
még a szo bá ban, ami vel már nem ért egyet. A „rö vid tör té ne tek”
mel lett fel gyel tem egy sor ko ráb bi dok to ri hall ga tó já nak PhD-
disszer tá ci ó já ra. Az 1970-es évek ele jétől Step hen később hí res sé
vált szel le mi mű helyt ho zott lét re Cam bridge-ben, amely ben
[ 2 ]