mo dell jük egy szerű sé gé nek fo lyo má nya, ha nem a re la ti visz ti-
kus koz mo ló gia ro busz tus és uni ver zá lis elő re jel zé se. Ez volt
Step hen 1966-ban be adott PhD-disszer tá ci ó já nak leg fon to sabb
ered mé nye, amely később A min den ség el mé le te című élet raj zi
lm ben is fel buk kant. PhD-disszer tá ci ó já nak össze fog la ló já ban
Haw king ezt írta: „Az uni ver zum tá gu lá sá nak né hány imp li ká ci-
ó ját és azok kö vet kez mé nye it vizs gál juk. [...] A 4. fe je zet a szin-
gu la ri tá sok elő for du lá sá val fog lal ko zik a koz mo ló gi ai mo del lek-
ben. Meg mu tat juk, hogy a szin gu la ri tás el ke rül he tet len, fel té ve,
hogy bi zo nyos, na gyon ál ta lá nos fel té te lek tel je sül nek.”
Ez gye lem re mél tó ered mény. A Föld fel szí nén olyan he lye-
ken jár va, mint pél dá ul a Grand Canyon, több mil li árd éves kő-
ze te ket ta lál ha tunk. A bak te ri á lis élet leg egy szerűbb for mái a
Föl dön kö rül be lül 3,5 mil li árd éve sek, és maga a boly gónk sem
sok kal idő sebb, kö rül be lül 4,6 mil li árd éves. Az ős rob ba nás szin-
gu la ri tá si té te le azt ál lít ja, hogy ha vissza men nénk egy há rom-
szor ko ráb bi, 13,8 mil li árd év vel ez előt ti idő pont ba, ak kor ott
nem len ne sem idő, sem tér, sem sem mi egyéb. Ezt gye lem be
véve meg le hető sen kö zel já runk a min den ség kez de té hez.
blacktrush
(BlackTrush)
#1