- ábra. Ge or ge El lis 1971-ben ké szült raj zán a meg gyel hető uni ver zum és azok a ré szei lát -
ha tók ( no man ár nyé kol va), ame lye ket bi zo nyos rész le tes ség gel meg gyel he tünk. Mi a rajz
csú csán he lyez ke dünk el, ez az „itt és most”. Az anyag ha tá sá ra a fény su ga rak a múlt felé
kon ver gál nak, be fe lé haj la nak, és így kör te ala kú struk tú ra ala kul ki: ez a múl tunk. Mi vel a
fény koz mi kus se bes ség ha tárt szab, a Vi lág egye tem nek ki zá ró lag ez a ré sze az, amely el vi leg
meg gyel hető szá munk ra. Step hen Haw king té te le sze rint a fény su ga rak fó ku szá ló dá sa azt
je len ti, hogy a múlt nak egy kez de ti szin gu la ri tás ban kell végződ nie. A szin gu la ri tá sig azon -
ban nem lá tunk köz vet le nül vissza, mert a fo to nok, azaz a fény ré szecs kéi a Vi lág egye tem tör -
té ne té nek ko rai idő sza ká ban fo lya ma to san szó ród tak a for ró io ni zált plaz mán, át lát szat lan -
ná téve a a tal uni ver zu mot.
Ha Step hen még öt ven négy év vel később is élt vol na, fel te-
hetően Pen rose-zal meg oszt va ő is meg kap ta vol na a 2020-as zi-
kai No bel-dí jat az idő kez de té vel és vé gé vel kap cso lat ban vele
együtt vég zett, rend kí vül fon tos mun ká já ért. Múl tunk Step hen
PhD-ku ta tá sá ból ki raj zo ló dó képe egy kör te ala kú tér idő ré gió,
mint ami lyen a 18. áb rán lát ha tó. Ezt a gye lem re mél tó raj zot a
meg gyel hető uni ver zum ról Ge or ge El lis ké szí tet te, aki szin-
tén Scia ma ta nít vá nya volt, és aki az 1960-as évek kö ze pén Step-
hen nel együtt dol go zott a szin gu la ri tá si té te le ken. Mi most a
kör te csú csán he lyez ke dünk el. A kör te fel szí nét az égen kü lön-
[ 4 ]