böző irá nyok ból hoz zánk érő fény su ga rak raj zol ják ki. A di ag-
ram be mu tat ja az anyag ha tá sát múlt be li fény kú punk alak já ra.
Lát hat juk, hogy a Vi lág egye tem ben lévő anyag tö me ge mi att –
mi köz ben az idő ben vissza fe lé ha la dunk – a fény su ga rak ter je-
dé si irá nya el tér az egye nestől, kon ver gál nak, ezért vé gül össze-
ta lál koz nak egy más sal. En nek kö vet kez té ben a 8. és 9. áb rán lát-
ha tó egye nes fény kú pok, ame lyek gyel men kí vül hagy ják az
anyag gra vi tá ci ós fó ku szá ló ha tá sát, de for má lód nak és be fe lé
haj la nak. Az így lét re jövő fej jel le fe lé álló, be haj lott pa lás tú kúp
- a mi múlt be li fény kú punk – el vá laszt ja a tér idő vé ges ré gi ó ját,
amely ha tás sal le het ránk, azaz a kör te bel se jét az uni ver zum
töb bi ré szétől, amely vi szont nem le het ha tás sal ránk. Step hen
szin gu la ri tá si té te lé nek lé nye ge, hogy ha az anyag a múlt be li
fény kú pok pa lást ját össze tar tó vá te szi, ak kor a tör té nel met nem
le het a vég te len sé gig ki ter jesz te ni. Ehe lyett el érünk egy pe re-
met, „a múlt ha tá rát”, ahol a tér és az idő uni ver zu ma nincs töb-
bé.
El lis raj za a koz mo ló gi ai ana lóg ja Pen rose iko ni kus il luszt rá-
ci ó já nak, amely egy fe ke te lyuk ki ala ku lá sát áb rá zol ja (11. ábra).
A két raj zot össze ha son lít va azt lát juk, hogy a meg gyelő múlt ja
a koz mo ló gi á ban na gyon ha son lít a nagy tö megű csil la gok bel-
se jé nek jövő jé hez – mind kettő csak vé ges ide ig tart. Van azon-
ban egy lé nye ges kü lönb ség: míg a fe ke te lyuk ese mény ho ri-
zont ja tá vol tart ja a külső szem lélőt a szin gu la ri tás bel se jé nek
vi ha ros tör té né se in, az ős rob ba nás szin gu la ri tá sa a mi koz mo ló-
gi ai ho ri zon tun kon be lül van. A tá gu ló uni ver zum olyan, mint
egy ki for dí tott és feje te te jé re for dí tott fe ke te lyuk. A kez det