szin gu la ri tá sa a szó szo ros ér tel mé ben a múlt be li fény kú punk
múlt be li ha tá ra. El vi leg ott van, szá munk ra lát ha tó an, nagy
betűk kel az égre írva.
Ter mé sze te sen nem egy szerű egé szen a kez de te kig vissza te-
kin te ni, mert a fény ré szecs kék ál lan dó szó ró dá sa a tá gu lás leg-
ko ráb bi sza ka szá ban el ta kar ja a ki lá tást. Az ős rob ba nás ra
vissza néz ni ki csit olyan, mint a Na pot vizs gál ni. A Nap ese té ben
az, amit ko rong ja ha tá ro zot tan ki raj zo ló dó kör vo na lá nak lá-
tunk, va ló já ban az a fe lü let, ahol utol já ra szó ród nak szét a Nap
mé lyé ben fo lyó mag fú zi ós re ak ci ók so rán ter melődő fo to nok.
Erről a fo to szfé rá nak ne ve zett fe lü letről a fo to nok aka dály ta la-
nul re pül nek fe lénk. A fo to nok nak ez a szó ró dá sa azon ban meg-
aka dá lyoz za, hogy köz vet le nül be lás sunk a Nap bel se jé be. A Nap
bel se je át lát szat lan a fény ré szecs kéi szá má ra, te hát szá munk ra
sem át lát szó.
Ha son ló kép pen, a fo to nok ál lan dó szó ró dá sa a ko rai uni ver-
zu mot be töltő for ró plaz má ban olyan kö dös sé get hoz lét re,
amely meg aka dá lyoz za, hogy lás suk a Vi lág egye tem leg ko ráb bi
kor sza ka it, leg alább is a fo to nok összegyűj té sé vel mű ködő táv-
csö vek kel. Az új szü lött uni ver zum csak 380 000 év vel az ős rob-
ba nás után vált át lát szó vá, ami kor kel le mes, há rom ezer Cel si us-
fo kos hő mér sék letű re hűlt le. Ezen a hő mér sék le ten ener ge ti ka-
i lag elő nyö seb bé vált, ha az atom ma gok az elekt ro nok kal egye-
sül ve ato mo kat ké pez nek. Ez azt je len tet te, hogy rö vid időn be-
lül nem ma rad tak sza bad elekt ro nok, ame lye ken a fény ré szecs-
kék szó ród hat tak vol na, így a fo to nok el kezd tek aka dály ta la nul
ha lad ni az űr ben, hul lám hosszuk pe dig a tá gu lás sal szink ron-
blacktrush
(BlackTrush)
#1