min dig he lyet ka pott a dok to ri hall ga tók és a poszt dok to ri ku ta-
tók szűk köre is.
A disszer tá ci ó ik cí mei azo kat a leg mé lyebb kér dé se ket érin-
tet ték, ame lyek kel a zi ka a hu sza dik szá zad vé gén küz dött. Ott
lát tam az 1980-as évek ből Bri an Whitt Gra vity: A Qu an tum The o-
ry? (Gra vi tá ció: Kvan tum el mé let?) című dol go za tát, to váb bá ott
volt Ray mond La am me Time and Qu an tum Cos mo logy (Idő és
kvan tum koz mo ló gia) című mun ká ja is. Fay Dow ker Spaceti me
Worm holes and the Cons tants of Na tu re (A tér idő fé reg já ra tai és a ter-
mé szet ál lan dói) című ér te ke zé se már át ve ze tett az 1990-es évek
ele jé re, ami kor Step hen és kol lé gái úgy gon dol ták, hogy a fé reg-
já ra tok – a té ren át ívelő geo met ri ai hi dak – be fo lyá sol ják az ele-
mi ré szecs kék tu laj don sá ga it. (Step hen ba rát ja, Kip Thorne
később a fé reg já ra to kat hasz nál ta fel a Csil la gok kö zött című lm-
ben, hogy Coo pert vissza jut tas sa a Nap rend szer be.) Fay dol go za-
tá tól jobb ra Ma ri ka Tay lor nak, Step hen leg újabb ta nít vá nyá nak
Prob lems in M The o ry (Prob lé mák az M-el mé let ben) című műve állt.
Ma ri ka a má so dik húr el mé le ti for ra da lom ide jén dol go zott Step-
hen keze alatt, ami kor a te ó ria M-el mé let né ven sok kal ki ter jed-
tebb há ló vá ala kult át, és Step hen vég re el kez dett hoz zá szok ni
az öt let hez.
Egé szen bal ra a pol con egy ré geb bi, vas tag, zöld bo rí tó jú
könyv két pél dá nya állt, a Pro per ti es of Ex pan ding Uni ver ses (Tá gu-
ló uni ver zu mok tu laj don sá gai). Ez Step hen sa ját dok to ri disszer tá-
ci ó ja volt, az 1960-as évek kö ze péről, ab ból az időből, ami kor a
Bell Te lepho ne Labs holm de li nagy kür tan ten ná ja gyen ge mik-
ro hul lá mú su gár zás for má já ban fel fog ta a for ró ős rob ba nás első
blacktrush
(BlackTrush)
#1