gyan ve zet te Haw kin got a mul ti ver zum fel té te le zé sé nek az el ve-
té sé re, ame lyet az idő ere de té nek meg döb bentő új pers pek tí vá-
já val he lyet te sí tett. Ez az el kép ze lés szel le mé ben és ter mé sze té-
ben mé lyen dar wi nis ta, a nagy koz mi kus terv gyö ke re sen át dol-
go zott fel fo gá sa.
Mun kánk so rán gyak ran csat la ko zott hoz zánk Jim Hartle
ame ri kai zi kus, Step hen régi mun ka tár sa, aki vel az 1980-as
évek ele jén út törő mun kát vé gez tek a kvan tum koz mo ló gia te rü-
le tén. Az évek so rán mind ket te jük ben ki ala kult az a ké pes ség,
hogy az uni ver zu mot „kvan tum szem mel” néz zék. Még a ket te-
jük ál tal hasz nált nyelv is meg tes te sí tet te a kvan tum el mé le ten
ala pu ló gon dol ko dá su kat, mint ha más hogy let tek vol na be köt-
ve. Pél dá ul „uni ver zu mon” a koz mo ló gu sok ál ta lá ban a csil la go-
kat és a ga la xi so kat, va la mint a min ket kö rül vevő ha tal mas te ret
ér tik, vagy is a tény le ge sen, zi ka i lag meg gyel hető Vi lág egye-
tem szi no ni má ja ként hasz nál ják a fo gal mat. Ami kor vi szont Jim
vagy Step hen az „uni ver zum ról” be szélt, ak kor arra az absz trakt
kvan tu mu ni ver zum ra gon dol tak, amely tele van bi zony ta lan-
ság gal, és an nak min den le het sé ges tör té ne te va la mi fé le szu per-
po zí ci ó ban lé te zik. Még is pon to san az ő mé lyen kvan tum zi kai
szem lé le tük tet te le hető vé a va ló di dar wi ni for ra dal mat a koz-
mo ló gi á ban. Haw king pá lyá ja későb bi ré szé ben ko mo lyan vet te
a kvan tum el mé le tet – na gyon is ko mo lyan –, és úgy dön tött,
hogy el fo gad ja az imp li ká ci ó it, és az uni ver zum leg na gyobb lép-
tékű új ra gon do lá sá ra al kal maz za. A kvan tum koz mo ló gia lett az
a ku ta tá si te rü let, ahol Step hen éle te vé gé ig az él vo nal ban ma-
radt.
blacktrush
(BlackTrush)
#1