1. fejezet

Egy pa ra do xon

Es könn te sich eine selt same Ana lo gie er ge ben, daß das

Oku lar auch des ri esig sten Fern rohrs nicht größer sein darf,

als un ser Auge.

Kü lö nös ana ló gia adód hat nék ab ból, hogy még a leg -

na gyobb távcső szem len csé je sem le het na gyobb az

em be ri szem nél.

Lud wig Witt gen stein: Ész re vé te lek

(Ker tész Imre for dí tá sa)

Az 1990-es évek vége a koz mo ló gia arany ko rá nak tető pont ja
volt. A so ká ig a fék te len spe ku lá ci ók bi ro dal má nak tar tott koz-
mo ló gia – ez az ámu lat ba ejtő tu do mány ág, amely a Vi lág egye-
tem egé szé nek ere de tét, fejlő dé sét és sor sát ta nul má nyoz za –
vég re nagy ko rú vá vált. A tu dó sok szer te a vi lá gon iz ga tot tan les-
ték a bo nyo lult mű hol dak és föl di mű sze rek lát vá nyos meg gye-
lé se it, ame lyek a fel is mer he tet len sé gig meg vál toz tat ták a Vi lág-
egye temről al ko tott ké pün ket. Úgy érez het tük, mint ha az uni-
ver zum meg szó lí tott vol na ben nün ket. Az el mé le tek és a va ló ság
össze ve té se ki hí vást je len tett a te o re ti ku sok nak, akik ad dig csak