spe ku lá ci ó ik vi lá gá ban él tek, ám at tól kezd ve pon to sít hat ták
mo dell je ik elő re jel zé se it.
A koz mo ló gi á ban a múl tat fe dez zük fel. A koz mo ló gu sok idő-
uta zók, a táv csö vek pe dig idő gé pek. Ha a vi lágűr mé lyé re né-
zünk, ak kor a rég múlt ba te kin tünk vissza, mert a tá vo li csil la-
gok és ga la xi sok fé nye év mil li ó kig vagy akár év mil li ár do kig uta-
zott, mire el ért ben nün ket. Ge or ges Le maît re bel ga pap és csil la-
gász már 1927-ben ki szá mí tot ta, hogy nagy lép tékű idős ká lán
néz ve a tér tá gul. Azt azon ban, hogy a Vi lág egye tem tá gu lá sá-
nak tör té ne tét rész le te sen nyo mon kö ves sük, csak az 1990-es
évektől kezd ve tet ték le hető vé kor szerű táv csö vek.
Ez a tör té net tar to ga tott né hány meg le pe tést. 1998-ban pél dá-
ul a csil la gá szok fel fe dez ték, hogy a tér tá gu lá sa kö rül be lül öt-
mil li árd éve gyor sul ni kez dett, ho lott az anyag min den is mert
for má ja vonz za egy mást, ezért a tá gu lás nak las sul nia kel le ne.
Az óta a zi ku sok azon töp ren ge nek, va jon ezt a fur csa koz mi kus
gyor su lást Ein stein koz mo ló gi ai ál lan dó ja okoz za-e, vagy is az a
lát ha tat lan, éter szerű sö tét ener gia, amely a gra vi tá ci ót von zó
he lyett ta szí tó köl csön ha tás sá te szi. Az egyik csil la gász csip-
kelőd ve je gyez te meg, hogy a Vi lág egye tem olyan nak tűn het,
mint Los An ge les, egy har ma da anyag, két har ma da ener gia.
Nyil ván va ló, hogy ha a Vi lág egye tem most tá gul, ak kor a
múlt ban va ló színű leg job ban össze volt nyom va. Ha a koz mi kus
tör té nel met – ter mé sze te sen csak gon do lat ban – vissza fe lé
játsszuk le, ak kor azt ta pasz tal juk, hogy egy kor az összes anyag
na gyon sűrűn össze pré selő dött, és na gyon for ró volt, mi vel az
anyag fel me leg szik és su gá roz, ami kor össze nyom ják. Ezt az ősi
blacktrush
(BlackTrush)
#1