ál la po tot for ró ős rob ba nás nak ne vez zük. Az 1990-es évek arany ko-
ra óta vég zett csil la gá sza ti meg gye lé sek a Vi lág egye tem ko rát,
vagy is az ős rob ba nás óta el telt időt 13,8 mil li árd év nek ta lál ták,
plusz-mí nusz 20 mil lió év.
A tu dó sok töb bet sze ret tek vol na meg tud ni a Vi lág egye-
tem szü le té séről, ezért az Eu ró pai Űrügy nök ség (ESA) 2009 má-
ju sá ban fel bo csá tott egy űr szon dát, amely el vé gez te az éj sza kai
ég bolt nagy sza bá sú, va la ha vég zett leg rész le te sebb fel tér ké pe-
zé sét. A vizs gá lat cél ja az ős rob ba nás után vissza ma radt hő su-
gár zás ér de kes vib rá lá sá nak ki mu ta tá sa volt. A tá gu ló koz mosz-
ban 13,8 mil li árd éven át utaz va a Vi lág egye tem szü le té se óta
hoz zánk ér kező su gár zás ma hi deg: 2,725 K, vagy is kö rül be lül –
270 Cel si us-fok hő mér sék letű. A su gár zás ezen a hő mér sék le ten
fő ként az elekt ro mág ne ses spekt rum mik ro hul lá mú tar to má-
nyá ba esik, ezért ezt a ma ra dék hőt koz mi kus mik ro hul lá mú hát-
tér su gár zás nak, vagy an gol neve rö vi dí té sé vel CMB-su gár zás nak
ne ve zik.
Az ESA erő fe szí té sei az ősi ere detű hő meg örö kí té sé re 2013-
ban ér ték el csúcs pont ju kat, ami kor egy kü lö nös, po in til lis ta
fest mény re em lé kez tető kép jár ta be a vi lág saj tót. Ez a 2. áb rán
lát ha tó kép a tel jes ég bolt több mil lió pi xelből össze ál lí tott,
rend kí vül rész le tes képe, amely a tér kü lön böző irá nya i ban a
ma rad vány su gár zás (CMB) hő mér sék le tét áb rá zol ja. A kép pil la-
nat fel vé telt mu tat ar ról, mi lyen volt a Vi lág egye tem kö rül be lül
380 000 év vel az ős rob ba nás után, ami kor né hány ezer fo kos ra
hűlt le. Ak kor már elég hi deg volt ah hoz, hogy sza bad dá vál jék