az ősi su gár zás, amely az óta is aka dály ta la nul ha lad a koz mosz-
ban.
- ábra. A for ró ős rob ba nás utó fény lé se az ég bol ton, az Eu ró pai Űrügy nök ség Planck-mű hold -
já nak mé ré sei alap ján. A mű hol dat Max Planck ról, a kvan tum zi ka út törő jéről ne vez ték el.
A szür ke kü lön böző ár nya la ta i ként meg je lenő fol tok az ég kü lön böző irá nya i ból ér kező mik -
ro hul lá mú su gár zás eny he hő mér sék le ti in ga do zá sa it jel zik. Első pil lan tás ra ezek az in ga do -
zá sok vé let len szerű nek tűn nek, de ala pos vizs gá la tuk kal ki mu tat ták, hogy a tér kép kü lön -
böző ré gi ó it sza bá lyos min ták kap csol ják össze. E min tá kat ta nul má nyoz va a koz mo ló gu sok
re konst ru ál ni tud ják a Vi lág egye tem tá gu lá sá nak tör té ne tét, sőt még a jövő jét is meg jó sol hat -
ják.
A koz mi kus mik ro hul lá mú hát tér su gár zás ég bolt tér ké pe
meg erő sí ti, hogy az ős rob ba nás ma rad ványhő je csak nem
egyen le te sen osz lik el az ég bol ton, bár nem tel je sen tö ké le te sen.
A ké pen lát ha tó fol tok a hő mér sék let cse kély in ga do zá sa it je len-
tik, az apró, leg fel jebb száz ez red fo kos vib rá lá so kat. Ezek a cse-
kély el té ré sek rend kí vül fon to sak, mert azok nak a ma gok nak a
he lyét jel zik, ame lyek kö rül vé gül ga la xi sok ala kul tak ki. Ha a