Va ló já ban a Vi lág egye tem tá gu lá sá nak tör té ne te az első pil la-
na tok tól kezd ve köz pon ti kér dés volt, ami óta sa ját lé te zé sünkről
a mo dern koz mo ló gia össze füg gé se i ben kezd tünk gon dol kod ni.
Ez a pil la nat az 1930-as évek ele jén ér ke zett el, ami kor Le maît re
gye lem re mél tó váz la tot ké szí tett az egyik kis lila jegy zet fü ze-
té ben az ál ta la „té to vá zó nak” ne ve zett Vi lág egye temről, amely-
nek tá gu lá si tör té ne te na gyon ha son lít a het ven év vel későb bi
meg gye lé sek ből ki raj zo ló dó hul lá mos út vo nal ra (lásd a mel-
lék let 3. szí nes ké pén). Le maît re a Vi lág egye tem lak ha tó sá gát
mér le gel ve ma gá é vá tet te a tá gu lás hosszabb ide ig tar tó szü ne te-
lé sé nek gon do la tát. Tud ta, hogy a kö ze li ga la xi sok első csil la gá-
sza ti meg gye lé sei a tá gu lás nap ja ink ban meg gyel hető gyors
üte mét je lez ték. Ami kor azon ban a Vi lág egye tem evo lú ci ó ját
ugyan ilyen se bes ség gel az idő ben vissza fe lé le ját szot ta, azt ta lál-
ta, hogy a ga la xi sok nak alig egy mil li árd év vel ez előtt szo ro san
össze zsú fo lód va kel lett len ni ük. Ez per sze le he tet len, mert a
Föld és a Nap sok kal idő sebb en nél. A Vi lág egye tem és Nap rend-
sze rünk tör té ne te kö zöt ti nyil ván va ló el lent mon dás fel ol dá sa ér-
de ké ben egy na gyon las sú tá gu lás sal jel lem zett köz tes kor sza kot
kép zelt el, amely nek meg je le né se időt ad a csil la gok, a Föld és az
élet ki fejlő dé sé re.
A Le maît re út törő mun ká ja óta el telt év ti ze dek ben a zi ku-
sok szá mos újabb, ha son ló „sze ren csés vé let len be” bot lot tak. Ha
azon ban a Vi lág egye tem szin te bár mely alap vető zi kai tu laj-
don sá gát, az ato mok és mo le ku lák vi sel ke dé sétől a koz mosz leg-
na gyobb lép tékű szer ke ze té ig, csak kis sé meg vál toz tat nánk, ak-
{ 1 }