kor ki de rül ne, hogy a Vi lág egye tem lak ha tó sá ga egy haj szá lon
mú lik.
Te kint sük pél dá ul a gra vi tá ci ót, azt az erőt, amely a Vi lág-
egye tem nagy lép tékű szer ke ze tét for mál ja és irá nyít ja. A gra vi-
tá ció rend kí vül gyen ge; a Föld tel jes tö me gé re van szük ség ah-
hoz, hogy a föl dön ma rad junk. Ha azon ban a gra vi tá ció erő sebb
len ne, a csil la gok gyor sab ban ki ég né nek, és a ta lab ban hal ná-
nak meg, így nem ma rad na idő a komp lex élet ki ala ku lá sá ra a
su gár zá suk kal fel me le gí tett, kö rü löt tük ke ringő boly gó kon.
Vagy néz zük az ős rob ba nás ma rad vány su gár zá sa hő mér sék-
le té nek apró vál to zá sa it, ame lyek egy száz ez red rész nagy ság-
rendűek. Ha ezek az el té ré sek va la mi vel na gyob bak let tek vol na
- mond juk tíz ez red rész nyi ek –, ak kor a ga lak ti kus struk tú rák
mag vai óri á si fe ke te lyu kak ká nőt tek vol na a ma meg gyel hető,
csil la gok ból álló, lak ha tó ga la xi sok he lyett. Ez zel szem ben a
meg gyelt nél ki sebb – egy mil li o mod rész nyi vagy még ki sebb –
el té ré sek ese tén egy ál ta lán nem jön né nek lét re ga la xi sok. A for-
ró ős rob ba nás ép pen meg fe lelő re si ke rült. Így vagy úgy, a Vi lág-
egye tem rend kí vül élet ba rát pá lyá ra ke rült, ami nek gyü möl cse
csak több mil li árd év vel később vált nyil ván va ló vá. Mi ért?
Az ilyen sze ren csés koz mi kus vé let le nek re szá mos más pél da
is em lít hető. Há rom tér be li di men zi ós Vi lág egye tem ben élünk.
Van va la mi kü lön le ges eb ben a há rom di men zi ó ban? Van.
Egyet len tér be li di men zió hoz zá adá sa in sta bil lá te szi az ato mo-
kat és a boly gó pá lyá kat. A Föld spi rá lis pá lyán be le zu han na a
Nap ba, ahe lyett, hogy sta bil pá lyá ját kö vet ve ke rin ge ne kö rü löt-
te. Az öt vagy több tér be li di men zi ó val ren del kező Vi lág egye te-